Magyar internetes kommentekért való felelősség Strasbourgban

„Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a magyar bíróságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, amikor az Indexet és a tartalomszolgáltatók ergyesületét felelőssé tették a cikkeik alatt megjelent kommentekért. A strasbourgi ítészek ezúttal is egyezménysérelmet állapítottak meg egy olyan tényállás alapján, amelyben a magyar Alkotmánybíróság semmilyen jogsérelmet nem talált.

(…)

Az EJEB szerint a tény, hogy az internetes szolgáltatók felelőssé tehetőek a kommentekért, előre láthatóan negatív következményekkel jár az internetes kommentkörnyezetre, ami végső soron dermesztő hatást – a nemzetközi szólásszabadság-irodalomban bevett chillingeffectet – gyakorolhat az internetes szólásszabadságra. Az EJEB erős kritikaként fogalmazza meg a hazai bíróságok döntéseivel kapcsolatban, hogy azok semmiféle mérlegelést nem végeztek a tekintetben, hogy az oldalak üzemeltetőinek polgári jogi felelőssége a kommentekért milyen, a konkrét ügyön túlmutató hatással lehet az internetes szólás szabadságára.

A döntés üzenete

Végső soron az az utolsó érv tűnik az EJEB döntés tételmondatának. A fő kritika a magyar bíróságokkal – köztük az Alkotmánybírósággal – szemben az, hogy gyakorlatilag érdemi indokolás és alapjogi mérlegelés nélkül veszik adottnak a polgári jogi kereteket. Bár a személyiségi jogok védelme valóban egy részletesen kidolgozott dogmatikával rendelkező, áttételesen az emberi méltósághoz való jogot kikényszerítő jogterület, a bíróságok nem hagyhatják figyelmen kívül az ügy nyilvánvaló szólásszabadság-aspektusát, és adott esetben akár a polgári jogi szakjogági dogmatikát lerontó, azt a szólásszabadság szabályaival összebékítő eredményre kell jutniuk. Ilyen eredményre jutott az EJEB, amikor végül kimondta, semmi nem utal arra, hogy ebben az ügyben egy jól működő notice-and-takedown felelősségi rendszer ne lett volna képes megfelelő egyensúlyt teremteni a konkuráló jogok között.”