A többiek aligha vevők olyan mesére, amiben a magyaroknak mindenben igazuk van, mindenki más pedig kutyafejű tatár. Bármi másból viszont idehaza lenne botrány és nemzeti vérig sértődés.
„És akkor képzeljünk el egy olyan Trianon-filmet, amely nemcsak magyar szívvel élvezhető, sőt egy csepp magyar vér nélkül is értelmezhető odakint. Hiszen az irigyelt cél ugyebár a nemzetközi elismerés. A többiek aligha vevők olyan mesére, amiben a magyaroknak mindenben igazuk van, mindenki más pedig kutyafejű tatár. Bármi másból viszont idehaza lenne botrány és nemzeti vérig sértődés – pedig a magyar filmeposzra vágyó tábor enélkül is vörös fejjel éli az életét.
(…)
Amire ők vágynak, az a giccs. A jóleső, kegyes hazugság, a fantáziavilág, ahol mi fényes páncélban lovagolunk bele a naplementébe, a kutyafejűek pedig nem találnak el minket soha. Ha nagyon jóindulatúak vagyunk, akkor ezt mesének nevezzük. Felnőtteknek ma már westernt sem forgatnak önirónia nélkül.
(…)
A helyzet az, hogy a giccs jellemzően nem tehetséges, kreatív és okos alkotókat vonz, hanem politikaközeli imposztorokat, olcsó szeméttel házaló, kontraszelektált senkiket, akiknek Arany Glóbuszra vagy Oscar-jelölésre esélyük sincsen. Azt a filmet tehát, amire a hazafiságtól fűtött közönség vágyik, ők fogják megcsinálni, külföldön pedig annak rendje és módja szerint leszarják vagy kiröhögik. Nemzeti romantikát gyárt mindenki magának belpiacra; de még aki meg tudja fizetni a robbanásokat, az is legfeljebb Pearl Harbor babérjait nézheti ki magának, amelyek meglehetősen fonnyadtak.
Eddig filmművészetről beszéltünk, de a vágy és a vele szemben álló realitás az egész életünkre kiterjed. A nemzeti rinyálás a feltétel nélküli buksisimiért folyik – a tény pedig az, hogy olyan nincsen. A kegyes hazugság a haldoklóknak való, a mese pedig a gyerekeknek. Felnőtt, életerős nemzetek ezekről le tudnak mondani. Így jutnak el egyszer odáig, hogy retusálás nélkül is vállalni tudják a múltjukat és a jelenüket. Bizonyára jó érzés ilyen nemzethez tartozni.”
December 12-én új zenés magyar vígjáték érkezik a mozikba. A Hogyan tudnék élni nélküled? Demjén Ferenc slágereire épülő szerelmes, balatoni történet, amelynek fiatal tehetségek, többek között Marics Peti, Törőcsik Franciska és Ember Márk a főszereplői. Mutatjuk a legfrissebb előzetest!
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Migrációs politika, gender, Brüsszel, háború, Isten-Haza-Család. Zászlóégetés. Számos dologról kérdeztük Lenhardt Balázst, akinek Magyar Péterről is megvan a véleménye.
Függetlenként csak a lelkesedés és esetlegesen egy bőkezű támogató jelenthet megváltást, Cibulya Nikol lelkesedését pedig nem érheti kritika.
Brutálisan indul, hogy aztán megható szabadulástörténetté kerekedve mindenkinek reményt adjon Till Attila új filmje. Az És mi van Tomival? egyszerre beszél az alkoholfüggőség bugyrairól, az érintettek és a hozzátartozók pokoljárásáról és arról, hogy nincs az a sötét, ahova ne sütne be néha a nap. Interjúnk.
Tárgyalt vagy nem tárgyalt Trump Putyinnal? A helyzet zavaros, a német védelmi miniszter mindenesetre már most tart egy amerikai-orosz alkutól.
Erre megsértődött. Kurva nehéz kiigazodni rajtuk.
