Kevés technológiát várt úgy a világ, mint 2016-ban a virtuális valóságot. De vajon a virtuális vagy a kibővített valóság lesz a befutó, mik a két megoldás előnyei, miért lehet hasznosabb az utóbbi?
„A virtuális valóság (CR) és a kibővített valóság (AR) ilyen-olyan formában ugyan évtizedek óta létezik, a közvélemény figyelmét viszont csak mostanában keltették fel. A VR pont most durran be, és izgalmas figyelni a tartalom és a hardver fejlődését. A tartalomkészítők rövid idő alatt léptek hihetetlen nagyot előre az új technológiával való történetmesélésben. Brand-ek, filmstúdiók, játékfejlesztő cégek és hírügynökségek mind csinálnak valamit az új eszközzel és csatornával.
2016-ban a VR lesz fölényben, de a hétköznapjainkat uraló technológia az AR. Rá tennék pénzt.
A New York Times egymilliónál több Google cardboardot osztogatott szét a digitális kiadás előfizetőinek. A YouTube és a Facebook digitális videolejátszókon keresztül biztosít online VR-t. Mindent előkészítettek, hogy a VR idén elérje a kritikus tömeget. Az egyetlen médium, amely garantálja, hogy a fogyasztó teljesen a tartalomra összpontosítson. Közben nem nézhet félre, nem nézheti meg az e-maileket vagy a szöveges üzeneteket, nem frissítheti közösségimédia-státuszát. Mivel a sisak belsejében történteket fejünkkel, szívünkkel és zsigereinkkel éljük át, a történetmesélés legimmerzívebb módjáról van szó.
De a VR legnagyobb ereje a legnagyobb gyengéje is. Immerzív természete ellehetetleníti a felhasználó-környezet interakciót. Kiveszi belőle, nem járkálhat körbe, nem láthatja, mi folyik körülötte. Fantasztikus módja a tartalom átélésének, a való világgal történő interakcióhoz viszont nem praktikus. Pont ez a legfőbb gond vele. Kétségtelen, hogy a tartalom a király, az immerzív élmény pedig a hirdetés Szent Grálja. De soha nem lesz hétköznapjaink ártalmatlan része. A hirdetésnek nem tevékenységünk félbeszakítása, hanem a brand részéről történő pluszérték hozzáadása a célja. A VR elkezdte forradalmasítani a tartalomfogyasztást, de soha nem lesz mindennapi technológia, amit csak úgy bekapcsolunk.
Az AR kontextuális információrétegekkel egészíti ki a valósidejű élményt. Sok ilyet láttunk már hollywoodi filmekben (Avatár, Különvélemény, Vasember stb.), és hamarosan a valóságban is át fogjuk élni. Akadnak kivitelezési problémák, amiket hajlamosak vagyunk trükközésnek érezni. Emlékszünk még, amikor az okostelefonnal nyomtatott hirdetésre kellett bökni, hogy aztán kapjunk valami gyengécske tartalmat? A Google Glassra fejlesztettek innovatív AR-alkalmazásokat, de elbukott, mert nem összpontosított eléggé a fogyasztók problémáira, amiket meg próbáltak oldani. Ezekből a példákból láthatjuk, mennyire ígéretes az AR, ám a környezetnek megfelelő szolgáltatásokkal eddig adós maradt.
A jövő viszont fényesnek ígérkezik. Több cég dolgozik a technológián: a Microsoft a HoloLense-en, 2016 elején várható a fejlesztői csomag. A Google az AR-t az íriszbe sugárzott lézerrel aktiváló Magic Leap vállalatba fektet. A jövő egy éven belül valósággá válik.
A VR és az AR is a mi valóságunkkal foglalkozik – viszont míg az AR gazdagítja, addig a VR kiszakít belőle. Ezért lép előtérbe 2017-ben az AR. A hirdetők megkapják vele a környezetfüggő adatokat, a fogyasztók pedig hasznosnak tartják majd.”
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Szoboszlai Dominik kulcsfontosságú pozícióban mutatkozhat be a Fulham csapata ellen.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
