A Fidesznél eleve bárki jobb lenne, de Magyar még egy csodalény is, úgyhogy kuss

Gondolom, akkor innentől úgy kell emlékezni, hogy én az elmúlt másfél évben kritikátlan rajongással, zajos hőbörgéssel ráerőltettem Magyar Pétert az ellenzékre.

Kevés technológiát várt úgy a világ, mint 2016-ban a virtuális valóságot. De vajon a virtuális vagy a kibővített valóság lesz a befutó, mik a két megoldás előnyei, miért lehet hasznosabb az utóbbi?
„A virtuális valóság (CR) és a kibővített valóság (AR) ilyen-olyan formában ugyan évtizedek óta létezik, a közvélemény figyelmét viszont csak mostanában keltették fel. A VR pont most durran be, és izgalmas figyelni a tartalom és a hardver fejlődését. A tartalomkészítők rövid idő alatt léptek hihetetlen nagyot előre az új technológiával való történetmesélésben. Brand-ek, filmstúdiók, játékfejlesztő cégek és hírügynökségek mind csinálnak valamit az új eszközzel és csatornával.
2016-ban a VR lesz fölényben, de a hétköznapjainkat uraló technológia az AR. Rá tennék pénzt.
A New York Times egymilliónál több Google cardboardot osztogatott szét a digitális kiadás előfizetőinek. A YouTube és a Facebook digitális videolejátszókon keresztül biztosít online VR-t. Mindent előkészítettek, hogy a VR idén elérje a kritikus tömeget. Az egyetlen médium, amely garantálja, hogy a fogyasztó teljesen a tartalomra összpontosítson. Közben nem nézhet félre, nem nézheti meg az e-maileket vagy a szöveges üzeneteket, nem frissítheti közösségimédia-státuszát. Mivel a sisak belsejében történteket fejünkkel, szívünkkel és zsigereinkkel éljük át, a történetmesélés legimmerzívebb módjáról van szó.
De a VR legnagyobb ereje a legnagyobb gyengéje is. Immerzív természete ellehetetleníti a felhasználó-környezet interakciót. Kiveszi belőle, nem járkálhat körbe, nem láthatja, mi folyik körülötte. Fantasztikus módja a tartalom átélésének, a való világgal történő interakcióhoz viszont nem praktikus. Pont ez a legfőbb gond vele. Kétségtelen, hogy a tartalom a király, az immerzív élmény pedig a hirdetés Szent Grálja. De soha nem lesz hétköznapjaink ártalmatlan része. A hirdetésnek nem tevékenységünk félbeszakítása, hanem a brand részéről történő pluszérték hozzáadása a célja. A VR elkezdte forradalmasítani a tartalomfogyasztást, de soha nem lesz mindennapi technológia, amit csak úgy bekapcsolunk.
Az AR kontextuális információrétegekkel egészíti ki a valósidejű élményt. Sok ilyet láttunk már hollywoodi filmekben (Avatár, Különvélemény, Vasember stb.), és hamarosan a valóságban is át fogjuk élni. Akadnak kivitelezési problémák, amiket hajlamosak vagyunk trükközésnek érezni. Emlékszünk még, amikor az okostelefonnal nyomtatott hirdetésre kellett bökni, hogy aztán kapjunk valami gyengécske tartalmat? A Google Glassra fejlesztettek innovatív AR-alkalmazásokat, de elbukott, mert nem összpontosított eléggé a fogyasztók problémáira, amiket meg próbáltak oldani. Ezekből a példákból láthatjuk, mennyire ígéretes az AR, ám a környezetnek megfelelő szolgáltatásokkal eddig adós maradt.
A jövő viszont fényesnek ígérkezik. Több cég dolgozik a technológián: a Microsoft a HoloLense-en, 2016 elején várható a fejlesztői csomag. A Google az AR-t az íriszbe sugárzott lézerrel aktiváló Magic Leap vállalatba fektet. A jövő egy éven belül valósággá válik.
A VR és az AR is a mi valóságunkkal foglalkozik – viszont míg az AR gazdagítja, addig a VR kiszakít belőle. Ezért lép előtérbe 2017-ben az AR. A hirdetők megkapják vele a környezetfüggő adatokat, a fogyasztók pedig hasznosnak tartják majd.”