Kevés technológiát várt úgy a világ, mint 2016-ban a virtuális valóságot. De vajon a virtuális vagy a kibővített valóság lesz a befutó, mik a két megoldás előnyei, miért lehet hasznosabb az utóbbi?
„A virtuális valóság (CR) és a kibővített valóság (AR) ilyen-olyan formában ugyan évtizedek óta létezik, a közvélemény figyelmét viszont csak mostanában keltették fel. A VR pont most durran be, és izgalmas figyelni a tartalom és a hardver fejlődését. A tartalomkészítők rövid idő alatt léptek hihetetlen nagyot előre az új technológiával való történetmesélésben. Brand-ek, filmstúdiók, játékfejlesztő cégek és hírügynökségek mind csinálnak valamit az új eszközzel és csatornával.
2016-ban a VR lesz fölényben, de a hétköznapjainkat uraló technológia az AR. Rá tennék pénzt.
A New York Times egymilliónál több Google cardboardot osztogatott szét a digitális kiadás előfizetőinek. A YouTube és a Facebook digitális videolejátszókon keresztül biztosít online VR-t. Mindent előkészítettek, hogy a VR idén elérje a kritikus tömeget. Az egyetlen médium, amely garantálja, hogy a fogyasztó teljesen a tartalomra összpontosítson. Közben nem nézhet félre, nem nézheti meg az e-maileket vagy a szöveges üzeneteket, nem frissítheti közösségimédia-státuszát. Mivel a sisak belsejében történteket fejünkkel, szívünkkel és zsigereinkkel éljük át, a történetmesélés legimmerzívebb módjáról van szó.
De a VR legnagyobb ereje a legnagyobb gyengéje is. Immerzív természete ellehetetleníti a felhasználó-környezet interakciót. Kiveszi belőle, nem járkálhat körbe, nem láthatja, mi folyik körülötte. Fantasztikus módja a tartalom átélésének, a való világgal történő interakcióhoz viszont nem praktikus. Pont ez a legfőbb gond vele. Kétségtelen, hogy a tartalom a király, az immerzív élmény pedig a hirdetés Szent Grálja. De soha nem lesz hétköznapjaink ártalmatlan része. A hirdetésnek nem tevékenységünk félbeszakítása, hanem a brand részéről történő pluszérték hozzáadása a célja. A VR elkezdte forradalmasítani a tartalomfogyasztást, de soha nem lesz mindennapi technológia, amit csak úgy bekapcsolunk.
Az AR kontextuális információrétegekkel egészíti ki a valósidejű élményt. Sok ilyet láttunk már hollywoodi filmekben (Avatár, Különvélemény, Vasember stb.), és hamarosan a valóságban is át fogjuk élni. Akadnak kivitelezési problémák, amiket hajlamosak vagyunk trükközésnek érezni. Emlékszünk még, amikor az okostelefonnal nyomtatott hirdetésre kellett bökni, hogy aztán kapjunk valami gyengécske tartalmat? A Google Glassra fejlesztettek innovatív AR-alkalmazásokat, de elbukott, mert nem összpontosított eléggé a fogyasztók problémáira, amiket meg próbáltak oldani. Ezekből a példákból láthatjuk, mennyire ígéretes az AR, ám a környezetnek megfelelő szolgáltatásokkal eddig adós maradt.
A jövő viszont fényesnek ígérkezik. Több cég dolgozik a technológián: a Microsoft a HoloLense-en, 2016 elején várható a fejlesztői csomag. A Google az AR-t az íriszbe sugárzott lézerrel aktiváló Magic Leap vállalatba fektet. A jövő egy éven belül valósággá válik.
A VR és az AR is a mi valóságunkkal foglalkozik – viszont míg az AR gazdagítja, addig a VR kiszakít belőle. Ezért lép előtérbe 2017-ben az AR. A hirdetők megkapják vele a környezetfüggő adatokat, a fogyasztók pedig hasznosnak tartják majd.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Szülők válása, első szerelem és közösségi média. Rózsa Gábor filmje kevésbé ünnepi, inkább felnövéstörténet, magabiztosan megfelelve a műfaji elvárásnak. És ami még fontosabb: egyetlen kínos pillanata sincs.
A Tisza Párt elnöke továbbra sem hajlandó elárulni álláspontját a legfontosabb kérdésekben.
Daniel Craig visszatért a lassan már ikonikusnak nevezhető nyomozó karakteréhez, és ha a világot nem is váltja meg, hellyel-közzel betartja, amit ígér. A Tőrbe ejtve: Ébredj fel, halott ember korrekt krimi lett, de bosszantó, hogy nem játssza ki ügyesebben a lapjait.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az EU átlagot meghaladó ütemben fejlődik hazánkban a mesterséges intelligencia használata.
A szervezet ma már egyre inkább a mélyülő nemzetközi törésvonalak tükre.
Sokan a mai napig nem tudják megszokni, de elfogadják.
