Irán nyerheti a közel-keleti játszmát

„Miközben Irán csillaga emelkedőben van, Szaúd-Arábiáé viszont hanyatlik.

Galustian Doulas Murray-t idézi, aki szerint a régió két nagyhatalma, a szaúdi uralkodóház és az iráni ajatollahok nemcsak a régiós hegemóniáért harcolnak, hanem a túlélésért is. Galustian szerint ebben a harcban Iránnak lényeges előnye van.

A szaúdi uralkodóház egyre nehezebben tudja fenntartani a hatalmát, ahogy az ország népessége nő. Továbbá már pénzzel sem olyan egyszerű megtartania a befolyását. A folyamatokat pont Szaúd-Arábia legközelebbi szövetségese, az USA erősítette fel akaratlanul. A palaolaj-ipar robbanása negatívan hatott Szaúd-Arábia olajprofitjára. Az ország vezetői egy komoly dilemmával néznek szembe, ugyanis ha felnyomják az olaj világpiaci árát, azzal elkerülhetetlenül a palaolaj-ipart hozzák előnyös helyzetbe, írja Galustian.

Ezen felül a szaúdiak szövetségesei, a Muszlim Testvériség és Recep Tayyip Erdogan török elnök is egyre rosszabb pozícióban vannak. Erdogan újraválasztása csak egy hajszálon múlott. A Muszlim Testvériség pedig az Arab Tavasz óta sorozatban szenvedett megsemmisítő vereségeket, például a tunéziai választások során, a líbiai polgárháborúban vagy az egyiptomi puccs idején. Galustian szerint a túlélésért való küzdelem során lehet, hogy a szaúdi ház egy letűnő csillaghoz kötötte a sorsát.

Ezzel szemben Iránnak sikerült kitörnie az évtizedes izolációjából azáltal, hogy az USA-val sikerült megállapodnia egy atomalkuban. Ezenfelül Irán rendelkezik parlamenttel, amely lehetővé tesz egy olyan forgatókönyvet, mely során az ajatollah egyszer átadja hatalmát a testületnek a túlélésért cserébe, véli Galustian. Ezen felül az iráni gazdaság nem függ annyira az olajtól. Bármilyen forgatókönyv is történjen meg a jövőben, Iránt irániak fogják irányítani, míg Szaúd-Arábia nem tudja túlélni a szaúdi uralkodóház bukását.”