Guruló rubelek?

„A politika persze pénzbe kerül, annak a pártnak különösen szüksége van megfelelő anyagi forrásokra, amely kormányzati pozícióra tör, ez önmagában nem bűn. Az sem szokatlan gyakorlat, hogy a vezető igyekszik felépíteni egy hozzá közel álló személyekből álló szűkebb hátországot, a Jobbiknál is zajlik ez a folyamat, a párt költségvetési támogatásának jelentős része köt ki egy bizonyos vállalkozói körnél, akik Vona Gábor bizalmasai. Azonban a pártépítés közben sem szabad megfeledkezni arról, hogy melyik országot, melyik nemzet érdekeit képviselik. Egyes ügyekben a kölcsönös előnyök és érdekek mentén lehet együttműködni akár az oroszokkal, akár az amerikaiakkal, de ha anyagilag függő helyzetbe kerül egy párt bármelyik külső hatalomtól, az már elvtelen szolgálatot jelent.

Az orosz érdekszféra szélesítésének kísérlete nyilvánvalóan szúrja az USA szemét, ezért vált fontossá az amerikai hírszerzés számára a szoros keleti kapcsolatokkal rendelkező európai szélsőjobboldali pártok tevékenységének vizsgálata. Ugyanakkor érdemes felidézni, hogy az Egyesült Államok hatóságai évek óta nem tesznek semmit a szélsőséges Kuruc.info ellen, amely amerikai szerverről működik. Legutóbb például az amerikai Igazságügyi Minisztérium elutasította a portálon megjelent holokauszttagadó cikk magyar bírósági betiltását, a szólásszabadságra hivatkozva. A következetlenség oka nyilvánvalóan a nagyhatalmi érdekekben keresendő, hiszen a Jobbik esetében sem a párt radikalizmusa aggasztja az USA vezetőit, hanem az oroszok európai térnyerésének lehetősége.

Vona Gábornak egyébként támadt egy kiváló ötlete arra, hogyan tisztázzák az orosz finanszírozás gyanúját. A Jobbik elnökének az jutott eszébe, hogy Orbán Viktor a közelgő moszkvai tárgyalásán kérdezze meg bizalmasan Vlagyimir Putyintól, hogy támogatták-e a Jobbikot. Az angol abszurd humor kedvelői bizonyára díjazzák Vona felvetését, talán még az orosz elnök is jót nevetne rajta. A magyar választók viszont ennél több komolyságot érdemelnének.”