Magyarország már többször pályázott az olimpiai rendezésre, de igazán csak most nyílt esély arra, hogy tényleg megvalósulhasson a budapesti olimpia.
„A budapesti olimpiarendezés nem újkeletű gondolat. Bár hazánk az egyetlen a tíz legtöbb olimpiai aranyérmet szerzett ország közül, mely még valóban nem rendezett nyári olimpiai játékokat, a rendezés jogát 1920-ra elnyertük. Akkor az I. világháború akadályozta meg, hogy végül Budapest adjon otthont az eseménynek. Ezek után az 1960-as olimpia megszervezéséhez álltunk a legközelebb, azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végül nem nekünk ítélte a házigazda szerepét. Így, bár az eredmények tekintetében az újkori olimpiai játékok kezdetétől ott vagyunk az élbolyban, még nem szurkolhattunk hazai terepen bajnokainknak. Az olimpiarendezési szándék a 2000-es évek óta hullámokban hol erősebb, hol gyengébb Magyarországon, és most ismét előtérbe került. A cikk célja, hogy – bár állást foglal – összegezze és reálisan ábrázolja a 2024-es Budapesti Olimpia esélyeit: kifejtésre kerül benne a népszavazás kérdésköre, a budapesti koncepció, a finanszírozás és a nem számszerűsíthető előnyök elemzése is.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Brüsszel szerint Oroszország részvétele a nemzetközi sportban továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Majoros István őszinte vallomása.
Az oroszok már korábban is élvezhettek mentességet a szankciók alól és ez 2026-ban is előfordul majd.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
Az ukrán elnök szerint Oroszországnak további 800 ezer embert kellene feláldoznia két év alatt, ha katonailag meg akarná hódítani Kelet-Ukrajnát.
