Magyarország már többször pályázott az olimpiai rendezésre, de igazán csak most nyílt esély arra, hogy tényleg megvalósulhasson a budapesti olimpia.
„A budapesti olimpiarendezés nem újkeletű gondolat. Bár hazánk az egyetlen a tíz legtöbb olimpiai aranyérmet szerzett ország közül, mely még valóban nem rendezett nyári olimpiai játékokat, a rendezés jogát 1920-ra elnyertük. Akkor az I. világháború akadályozta meg, hogy végül Budapest adjon otthont az eseménynek. Ezek után az 1960-as olimpia megszervezéséhez álltunk a legközelebb, azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végül nem nekünk ítélte a házigazda szerepét. Így, bár az eredmények tekintetében az újkori olimpiai játékok kezdetétől ott vagyunk az élbolyban, még nem szurkolhattunk hazai terepen bajnokainknak. Az olimpiarendezési szándék a 2000-es évek óta hullámokban hol erősebb, hol gyengébb Magyarországon, és most ismét előtérbe került. A cikk célja, hogy – bár állást foglal – összegezze és reálisan ábrázolja a 2024-es Budapesti Olimpia esélyeit: kifejtésre kerül benne a népszavazás kérdésköre, a budapesti koncepció, a finanszírozás és a nem számszerűsíthető előnyök elemzése is.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Szerencsés Szabolcs, a SUPERZ Budapest alapítója szó szerint az orrunknál fogva vezet bennünket: üzleteiben ugyanis minden a parfüm körül forog. Többek között arról beszélgettünk, hogy miként született meg a piacvezető márka, hogyan váltak a Fradi mezszponzorává és mit takar a „magyar víz” nevű parfüm pontosan?. Interjú.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Idén ismét lenyűgözheti a Formula–1 mezőnyét a Magyar Nagydíj. Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója a Mandinernek többek között arról beszélt, hogy a világ egyik legmodernebb épületében fogadják majd a hozzánk látogatókat.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
