Földárverések: 5 dolog, amire nincs magyarázat

„A rendszer már az első napokban mutatott működési zavarokat, néhány hét múlva pedig az összes árnyoldala láthatóvá vált. Vegyük sorra, hogy mi az az öt dolog, amire nincs valódi magyarázat a földárverések körül!

1. Időzítés. A kapkodás nyilvánvaló jele, hogy úgy vertek dobra az összes földből mintegy 145 ezer hektárt, hogy azokon hosszú távra – akár 2051-ig – lekötött bérleti szerződés van, magyarán az új tulajdonos alkalmasint évekig nem képes érdemben hozzáférni új szerzeményéhez, hiszen más műveli. A hosszú távú bérleti szerződés az egyik ok, ami miatt több helyen az árverés érdektelenségbe fulladt. A kormány próbálta orvosolni a dolgot: jogászi kapkodás indult, hogy lehetővé tegyék a bérleti szerződések módosítását. Nehéz ügy: a korábbi rendszert kétharmaddal betonozta be fideszes többség, a kétharmad azonban a tavalyi időközin elveszett. (Amúgy, persze, van magyarázat az időzítésre, hiszen a bérleti szerződések tetemes része Simicska-érdekeltségeknél van. Kérdés, hogy földügyi simicskátlanítás mennyit tesz hozzá a közügyeinkhez.)

2. Árazás. Csak sejtéseink vannak, hogy pontosan mi alapján kerül a föld annyiba, amennyibe. Egy hektár egy- és négymillió forint között bárhol lehet, a licitálni vágyók sokszor értetlenül álltak a kikiáltási árak előtt, hogy a Nemzeti Földalapkezelő pontosan miért oda lőtte be az árat, ahova.

3. Az »aranykalászos gazdák« vizsgája. Az úgynevezett aranykalászos vizsga segítségével az is földművessé emelkedhetett, aki még életében egy percet sem gazdálkodott. (Ajánlott olvasnivaló itt.) Vagyis az árveréseken való részvétel szigorú feltételeinek egyike viszonylag könnyen kijátszható. A kiskapu létezését Győrffy Balázs fideszes képviselő sem tagadta a nekünk adott interjúban, sőt szakmai prostitúciónak nevezte azt.”