Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A panasz mellett kezdeményeztük az eljárás megszüntetését, mert véleményünk szerint szó sincs semmilyen bűncselekményről. Ha az ügyészség mégis úgy dönt, van, akkor iratismertetés és vádemelés következik a bíróságon. Állunk elébe.
„Talán emlékeztek még, augusztusban Kocsis Máté egy Facebook-bejegyzést tett közzé, amelyben azt írta, hogy a menekültek a Köztársaság téren tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Azóta sem látott napvilágot olyan eset, amelyben menekült késelt volna, a lopás, a rongálás sem került bizonyításra, és a többi állítás is légből kapottnak tűnt. Ennek a bejegyzésnek a kapcsán írtam egy cikket, amelyben azokat a kommenteket szedtem össze, amelyek cáfolták már akkor Kocsis mondatait (pl. azzal, hogy a menekültek és a civilek együtt szedték a szemetet). Ebben a cikkben így fogalmaztam: »Kocsis Máté egy Facebook-bejegyzésben követte el az uszítás és a rémhírterjesztés bűntettét.«
Ez lenne a becsületsértés tárgya. Ennek a mondatnak a kifogásolása miatt kell a rendőröknek dolgozni, emiatt kerültem be a bűnügyi nyilvántartásba, hiszen Kocsis Máté közvádas eljárást indított velem szemben, mert szerinte polgármesteri mivoltában sértettem meg a becsületét. A közvád miatt pedig rabosítottak, ujjlenyomatot kellett adnom, illetve a fényképem bekerült a bűnügyi nyilvántartásba.
A kihallgatáson az eljárást vezető nő nem kérdezett tőlem semmit, vallomásommal megerősítettem, hogy én írtam a cikket, és közöltem, fenntartom annak állításait, illetve jeleztem, hogy a Helsinki Bizottság pont az általam kifogásolt Facebook-bejegyzés kapcsán indított pert Kocsis Máté ellen. A gyanúsítás ellen egyébként panasszal éltünk, mert nem állítottam valótlanságot Kocsis Máté kapcsán, hiszen nem arról számoltam be, hogy elítélték ezért a tettért, csupán a véleményemet mondtam el a tevékenységéről, a mondatairól, erre pedig mind az Alkotmánybíróság gyakorlata, mind az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint lehetőségem van.
A panasz mellett pedig kezdeményeztük az eljárás megszüntetését, mert véleményünk szerint szó sincs semmilyen bűncselekményről. Ha az ügyészség mégis úgy dönt, van, akkor iratismertetés és vádemelés következik a bíróságon. Állunk elébe.”