A migrációs válságnak fontos oldala, hogy munkaerőként is számba jöhető populáció települ be Európába. Csakhogy az európai központ és a peremvidék gazdasági érdeke eltérő.
„A most Európába érkező populáció egy része azokban a szektorokban lenne foglalkoztatható, melyekre Kelet-Európa gazdasági profilja épül.
A migránspopuláció akár Nyugat-Európában, akár a kvóták útján a kelet-európai munkaerővel helyben versenyezve nyomná le a béreket. Mindezt korlátozza, hogy a betelepült populáció egy jelentős hányada számára a termelést máshova kitelepítő Nyugat-Európa nem tud mit kínálni. Ők lesznek a szokásos „ipari tartaléksereg” utánpótlása, amelyet az állam szociális, vagy erőszak eszközeivel pacifikálnak (segély, vagy Tusk javaslata) Ennek funkciója a munkabér lenttartása érdekében a lappangó munkaerőkínálat biztosítása.
A kvóta
A kvótarendszer a munkaerő népesség területi kontrollját biztosító eszköz lehet. A tőkés rendszert megelőző rendszerek alapvetően így szervezték meg a termelést (rabszolgaság, röghöz kötött jobbágy), de az elvileg szabad bérmunkára épülő kapitalizmus is él vele.
Mivel az európai polgár »szabadon mozog« az Unió területén, a helyi béregyenetlenségek fenntartásához a szabad mozgás jogával majd nem rendelkező migráns jön szóba. A kvóta ellenzői az Uniós alapszerződéssel látják összeegyeztethetetlennek a kötelező kvótát, pedig a migránsok által eddig gyakorolt mozgás szabadságával sem fér össze.
A munkabérek leveréséből származó társadalmi konfliktusok pedig a dolog természeténél fogva majd etnikai, vallási konfliktusokként jelennek meg.”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
