A világ ma legveszélyeztetettebb kisebbsége a keresztény fehér ember

„A világ ma legveszélyeztetettebb kisebbsége a keresztény fehér ember. Eközben a pápa, aki Szent II. János Pállal ellentétben nem nagyszerű és nem csodálatos pápa, hanem, úgy tűnik, küldött és megvett ember, vérlázító dolgokat mond a muszlimok befogadásának szükségességéről, és egy szava sincs az üldözött és bántott keresztényekről. 

S mivel összeállt a kritikus tömeg, ideje a lázadásnak. A keresztény ember és a katolikus egyház lázadásának. Akkor is, ha a katolikus egyház lázadása például fogalmilag kizárt. De ez sem igaz! Hamvas Béla írja a Machu Picchuról szóló esszéjében:

»A lázadás is a vallás egy neme. Amíg az ember a szükségszerűség megváltoztathatóságában hisz – és mi egyéb a lázadás, mint ez a hit? –, addig bízik a magasabb erő gondoskodásában, bízik abban, hogy az élet mégiscsak jó, szép, változatos, élvezetes, gyönyörű, olyan gyönyörű, hogy csak egy isten ajándéka lehet. De abban a pillanatban, amikor e hit megszűnik, mindennemű vallás elfoszlik. Istenekben való hit: korlátolt agyrém! Istenek! Nincsenek istenek! Szükségszerűség van. Csak át nem léphető szabályok vannak, kényszerek, megkötött, nehéz tehetetlenség van – részvéttelen, lassú, irtózatos erőknek való kiszolgáltatottság: s ezek között az emberélet fölösleges, és rettentően hiábavaló.«

Ezt kell végig gondolnunk. S hogy a hitetlenség és idegenség konkvisztádorai képesek lesznek-e elpusztítani egy kétezer éves civilizációt. Úgyhogy emeljük fel szívünket, és ne felejtsük el, hogy Jézus sem volt rest korbácsot használni a kufárok ellen. És ezek nem kufárok. Ezek gyilkosok. A családjaink, a múltunk és jövőnk, a hitünk és kultúránk gyilkosai. Hát akkor, mire várunk?”