Több pénzt a törököknek!

„(...) A Der Spiegel minisztériumi értesülései szerint idén 900 ezer, jövőre 800 ezer, 2017-ben 500 ezer, 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban pedig rendre 400 ezer körül alakulhat a menedékkérők száma a német gazdasági tárca prognózisa szerint. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az eddigi bevándorláspárti prognózisok mindig tévedtek, és mindig nagyságrendekkel volt nagyobb a valós beáramlás, akkor bizony 2020-ig, akár az 5 milliót is elérheti a népvándorlók száma Németországban. Ezt viszont már Merkel sem akarja, ezért szétterítené a menekülteket az Unióban.

Csakhogy e hamis szolidaritás elfogadhatatlan azok számára, akik a mostani migránsfolyamatot inkább muszlim népvándorlásnak látják, amelynek célja új haza keresése és foglalása a jobb élet reményében.

Az sem fogadható el, hogy Törökország terheit úgy ossza meg Európa államai körében, hogy légi úton szállítja majd be területére és felső limit nélküli kvóták alapján telepítse le őket.

Erre senki nem kényszerítheti az Unió tagállamait. Ennek mindenkinek személyesen is ellen kell állnia, így aláírásával támogatnia kell a magyar kormánypárt azon kezdeményezését, amelyben jelezzük: Angela Merkel nem dönthet a magyar társadalom sorsáról. Erre semmilyen joga és felhatalmazása sincs. Ha pedig ezt erőlteti, akkor világossá kell tenni, hogy nem más, hanem ő maga veszélyezteti az EU sorsát, ő maga a legfőbb megbontója az európai démosz politikai együvé tartozásának, merthogy ez az európai démosz nem a beengedés, befogadás, hanem a feltartóztatás és török területen tartás politikáját támogatja.

És itt nem lehet megkerülni a kérdést, hogy ez utóbbi politika hívei, mint amilyenek deklaráltan a visegrádi négyek, akkor milyen javaslattal mennének a következő EU-csúcsra, vagy mit javasolnának egy EU-Törökország csúcson arra nézve, hogy valóban tehercsökkenés legyen a menekült- és migránsügy Törökország számára.

(...)

Egy hónapja Ahmet Davutoglu török kormányfő világossá tette, hogy Törökország nem koncentrációs tábor, nem lesz hajlandó hosszú távon elszállásolni azokat a migránsokat, akiket az Európai Unió nem fogad be. Davutoglu ekkor arról is beszélt, hogy az uniónak az eddig kilátásba helyezett 3 milliárd eurós összegnél többet kellene adnia Törökországnak a menekülthelyzet kezelésére.

És ebben igaza van!

A migráció feltartóztatásában csak úgy lehet eredményeket elérni, ha Törökország már 2016-tól kvázi teljes finanszírozást kapna az EU-tól a migránsok Törökországban tartására.

Nem a migránsokat kell szétszórni a szolidaritás jegyében Európában, hanem a migránsok-menekültek Törökországban tartásának teljes költségéhez kellene minden EU-s tagállamnak hozzá járulnia. E javaslat egyaránt szerepelhetne már a következő EU-csúcson, ahogy a közelgő EU-Törökország csúcsnak is alternatív javaslata lehetne.

A »területen tartásért teljes finanszírozás« elve win–win helyzetet is eredményezhetne minden fél számára.

A terhek elosztásában valóban jelentős enyhülést jelentene Törökországnak. A szolidaritás kifejeződne a török állam felé. A török területen a migránsok-menekültek ellátása jelentősen javulhatna, ez a feléjük kifejezett európai szolidaritás lenne. Az EU–tagállamok pedig végre újra egységesen lépnének fel, nem pedig tagállami, fragmentált politikákban, s a határvédelem is új, egységes keretbe kovácsolódhatna középtávon egy enyhülő migrációs nyomás esetén. A megbomlott és mára egyre inkább bomló EU-s összetartozást is helyreállíthatná egy ilyen javaslat elfogadása.

Az EU kiútjának első lépése a mai migránsválságból talán az lehet tehát, ha megállapodik Törökországgal a »területen tartásért teljes finanszírozás«–elvben a migránsok ügyében.”

(Az írás teljes terjedelmében a Demokrata aktuális számában olvasható.)