A gyakorlati megfontolás: Amerikában sok helyen jelenleg is nagyon komoly következményei vannak a mindenféle vallási és ideológiai előítéleteknek, rasszizmusnak, homofóbiának. Még egyetemi környezetben is gyakran előfordul, hogy a meleg/kisebbségi/muszlim/stb. diákokat szóban és/vagy tettlegesen bántalmazzák csak azért, akik. Ráadásul csak az idei év folyamán fekete lakosságú környékek templomainak tucatjait gyújtották fel, transznemű lányok tucatjait verték agyon vagy gyilkolták meg, és rengeteg egyéb atrocitás ért mindenféle egyéb társadalmi csoportokat, egyénileg és közösségileg egyránt. Az ilyen háttérből érkező diákok esetében különösen fontos, hogy tudják, vannak olyan helyek, ahol szívesen és előítélet nélkül látják őket, és nem fog felpattanni a titkárnő a láttukra, és vallási tirádába kezdeni, hogy megmentse a lelküket a bűn fertőjétől (igen, előfordul).
Természetesen nem arról van szó, hogy az egész egyetemi campus 'safe space' legyen (bár mondjuk én díjaznám, ha a matricátlan helyeken se vernének diákot), csupán az, hogy segítsenek az egyes diákoknak kicsivel nagyobb biztonságban érezni magukat, vagy tudtukra adni, hová fordulhatnak segítségért.”