Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Öröm, ha a színház miatt ismernek fel
2015. november 16. 09:47
Lehet, hogy holnap már megint egy társulatba fogok vágyni, nem tudom, de most úgy érzem, hogy jó jönni-menni. Egy színésznek mindig fontos éreznie, hogy mikor van szüksége új kihívásokra.
2015. november 16. 09:47
„Színésznőként predesztinál bizonyos szerepekre a külsőd, ez soha nem zavart?
Nagyon nagy szerencsém volt ezzel, már pályakezdőként sokféle szerepet bíztak rám, amikor a főiskola után elkerültem Kecskemétre. Soha nem éreztem azt, hogy bele akarnának kényszeríteni a széplány, a naiva karakterébe. Játszottam dadogós, csúnya kislányt és nagy, drámai szerepeket is, mesejátékokban, zenés darabokban is kaptam lehetőséget.
Van e tekintetben különbség a vidéki és a fővárosi színházak között?
Pályakezdőként talán nagyobb az esély rá vidéken, hogy ennyiféle szerepet el fogsz játszani. A fővárosi színházakban is van erre lehetőség, de sokkal kevesebb, miután jobban specializálódtak egy-egy műfajra. Az Operettszínházban nyilván csak zenés darabokban játszhatsz, de például a Katonában is kicsi az esélye, hogy egy évadban lezavarsz egy mesejátékot, egy musicalt egy vígjátékot és egy drámát. Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója mondta, hogy egy vidéki színháznak olyannak kell lennie, mint egy jó könyvtárnak – nullától százéves korig mindenkinek meg kell találnia benne, amit keres.
Miért hagytad végül ott a kecskeméti színházat?
Nem hagytam ott teljesen, hiszen szabadúszóként visszajárok évi egy-két bemutatóra, ezért nagyon hálás vagyok. Nagyon szerettem lent lenni, iszonyú jó öt évet töltöttem ott, jó érzés volt egy csapathoz tartozni. A mostani állapotomhoz azonban jobban passzol ez a szabadabb szakmai lét. Lehet, hogy holnap már megint egy társulatba fogok vágyni, nem tudom, de most úgy érzem, hogy jó jönni-menni. Egy színésznek mindig fontos éreznie, hogy mikor van szüksége új kihívásokra. Már a kecskeméti évek alatt dolgoztam egy-két pesti projekten, a főiskolára is visszamentem egy vizsgára, inspiráltak ezek a dolgok, jólesett friss emberekkel dolgozni, akikkel azelőtt nem volt alkalmam. Ha megszoknak, megismernek egy társulatban, egy idő után megvan az esélye, hogy elkényelmesedsz, nincs szükséged arra, hogy bizonyíts. Nekem viszont fontos volt, hogy meglegyen az inspiráció.”
Nem Krausz Ferenc írása lesz az, amire a mostani kormánypárt felbőszült támogatói odafigyelnek
A higgadtabbak azért talán igen.
A szabósegéd is megoldotta
Jut eszembe, az ÁVH (mely 1948-ban épp ilyentájt, szeptember elején alakult) vezetőjének, Péter Gábornak sem volt jogi végzettsége.
Ebben a kérdésben teljes súllyal és mellszélességgel, a lehető leghatározottabban, minden kétséget kizáróan a drága Miniszterelnök Úr mellett állok
Szeretném jelezni.
Tudom, hogy sem magamnak, sem Unger Annának nem teszek jót azzal, ha a leköpdösése helyett tisztességes, tárgyilagos elemzésben kívánom részeltetni
De azért megpróbálkozom ezzel ismét.
Főleg a kormánypárt felajzott és csalódott hívei támadják leginkább egy olyan mondatért, amelyben egyébként teljesen igaza volt
Helyes, hogy hűteni próbálta azokat az elvárásokat, amelyeket felelőtlenül korbácsoltak fel a kampányban Magyar Péterék.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: