Államtitkok magánkézben

„Mások mellett államtitkokhoz férhet hozzá leginkább a hajmeresztő ötleteiről ismert G. Fodor Gábor politológus, aki századvéges munkája mellett manapság egy kormányzati bulvárblog főszerkesztője. Nem lenne meglepő, ha kiderülne, épp tőle származott, hogy titkosszolgálati embereket kellene beültetni a szerkesztőségekbe. Vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki a századvéges karrierje előtt leginkább marketinges volt, és főként attól vált ismertté, hogy közös céget vezetett a szerződés nélkül miniszterelnöki tanácsadóként foglalkoztatott Habony Árpáddal, akinek állítólag ugyancsak van egy irodája a Századvégben. A kormányzati agytröszt elemzőjének, Lánczi Tamásnak is birtokába juthattak államtitkok, aki Habony és a Fidesz amerikai tanácsadójának, Arthur J. Finkelsteinnak közös londoni cégét irányítja. Sok jel mutat arra, hogy a Századvég ma már valójában nem egy szellemi műhely, hanem sokkal inkább egyfajta kifizetőhely szerepét töltheti be. Ha ez eddig nem keltette fel a titkosszolgálatok figyelmét, akkor azzal talán mindenképpen foglalkozniuk kellene, hogy Habony és Finkelstein személyében olyanok is minősített adatok közelébe kerülhetnek, akik eddig elkerülték az átvilágítást.

Mindez nem vicc, amit most már a jobboldalon is komolyan kéne venni. Ugyanis Mellár »vallomása«, valamint az, hogy e külső magánvállalkozásnak a vezetői és tulajdonosai államtitkokhoz férhetnek hozzá, azt jelenti, hogy a Századvég kormányzati foglalkoztatása óriási kockázatot jelent. A törvény szerint senki más, »kizárólag a titokgazda, vagyis a minősítésre jogosult szerv tehet feljelentést, ha a minősített adatokkal visszaélnek vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek«. A titokgazdákat felügyelő Pintér Sándor és a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János nem lép semmit, cselekvésük hiánya pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A megoldás kulcsa a kormányfő kezében van.”