Más világra ébredhetünk holnap reggel
Egy második Trump-elnökség létfontosságú lenne Európa biztonsága és gazdasága szempontjából is.
Tőlünk nyugatabbra mintha már senki nem lenne százas.
„Ne vesszünk el a részletekben, a homoszexuális szervezetek nyelvének megértéshez ma már amúgy is szótár kell! Az LMBTQ-csoportok – amelyek most éppen LMBTQIA néven futnak -, heteroszexuális emberek számára értelmezhetetlen fogalmakat használnak, mint »skolioszexualitás«, »demiszexualitás«. Nincs ezzel sok dolgunk. Fábry Sándor mondta egyik műsorában nemrég a jelenségre utalva, hogy mindegy minek hívják magukat, úgyis csak az derül ki róluk, hogy »buzik«.
És ha nem is ássuk bele magunkat a transzneműek szubkultúrájába, azon azért érdemes elmerengeni néhány pillanatig, hogy milyen szakadék tátong a nyugati értelemben vett európaiság, és a mi – szerintük – bugris közép-európaiságunk között. Kontinensünk nyugati fele jelenleg a multikultiban erodálódik, és a PC-nyelvezettől már saját magát sem érti. Emblematikus figurái egyre inkább Marco Ferreri – A nagy zabálás című filmjének alakjaira, vagy Michel Houellebecq szexualitásban fuldokló szereplőire hasonlítanak. Hogy kizárólag a liberalizmus felelős-e azért, hogy Európa elveszítette józan eszét, még nem teljesen világos. Ha azokra az osztrák, német emberjogi aktivistákra gondolok, akik úgy üdvözölték az iszlám migránsokat, mint özvegy Kovácsné ’44-ben az őt később megerőszakoló szovjet katonákat, akkor a baloldali politikai erőknek elévülhetetlen felelőssége van az elhülyülésben. Tőlünk nyugatabbra mintha már senki nem lenne százas. Járványszerű ostobaság terjed a transznemű sörrel meg a színesbőrűeknek készített ragtapasszal. Közben meg észre sem vesszük a nemi identitás keresés elmebajával együtt járó értékfeladást. Egy öngyilkos szektában is pozitívabb a jövőkép, mint most Európában. Ha majd az Oktoberfesten langyos transz sört csapolnak a bajor bőrgatyások, akkor már nem ússzuk meg.”