Nem lehet őket közösségként kezelni, kizárólag az egyének szintjén szabad értékítéletet megfogalmazni. Akkor sem, ha azt tapasztaljuk, hogy a muszlim országokból érkezők nagyon is közösségeket alkotnak, sőt párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Akkor sem, ha ezek a párhuzamos társadalmak mindent tagadnak, ami nyugati, ami demokratikus.
„Ha egyszerűen azt mondanánk, hogy a gazdag országok a »fejlettek«, a szegények pedig »fejletlenek«, akkor abba ütköznénk, hogy vannak olyan országok, amelyek nagyon gazdagok és hallani sem akarnak demokráciáról meg emberi jogokról. Gondoljunk csak az arab világ olajhatalmaira, ahol akkora a jólét, hogy az még európai szemmel is elképzelhetetlen, viszont az ott élők egyenesen megvetik a nyugatias, egyéni szabadságjogok tiszteletére épülő szemléletet. Ezekben az országokban az iszlám jogrendszer, a saría alapján kezelik a jogokat, aszerint pedig a nők ki sem léphetnek a lakásukból férjük engedélye nélkül, a melegeket pedig az állam üldözi, egyes helyeken halálbüntetéssel fenyegeti.
Ha viszont a gazdagság nem azonos a fejlettséggel, akkor azt kell mondjuk, hogy egyes országok államfelfogása jó, másoké pedig rossz. Ezzel viszont szükségszerűen értékítéletet fogalmazunk meg: a nyugati civilizáció felette áll a többinek. Ilyet viszont az európai véleménymonopóliumot birtokló baloldali értelmiség szerint még gondolni is bűn, hiszen ahogy az emberek között nem lehet különbséget tenni, úgy a különböző országok és kultúrák között sem. Így azt sem lehet kimondani, hogy az iszlám kultúrából érkező emberek integrálása az európai társadalomba lehetetlen. Nem lehet őket közösségként kezelni, kizárólag az egyének szintjén szabad értékítéletet megfogalmazni. Akkor sem, ha azt tapasztaljuk, hogy a muszlim országokból érkezők nagyon is közösségeket alkotnak, sőt párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Akkor sem, ha ezek a párhuzamos társadalmak mindent tagadnak, ami nyugati, ami demokratikus.
Az Európában jelenleg (még) egyeduralkodó emberi jogi fundamentalizmus keretei között tehát feloldhatatlan azt a dilemma, hogy miközben az elmúlt évtizedekben a nyugati világ sikertelenül próbálta exportálni a demokráciát, most nagyon is sikeresen importálja az antidemokratikus közösségeket. Közben csak azt felejtik el, hogy ha a jelenlegi bevándorlási hullám következtében a jelenleg kisebbségben lévő muszlimok egyszer többségbe kerülnek, akkor mindenképpen felszámolják majd a nyugati civilizációt. Ehhez még fegyverre sem lesz szükségük, elég lesz választást nyerniük.
Végül tehát a demokrácia magát számolja majd fel, a saját játékszabályai szerint.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Jön egy új iszlamofóbia szabályozás, amely nem a kissebséget, hanem a többséget kényszeríti alkalmazkodásra.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Támadásokra szólította fel a bevándorlókat az Iszlám Állam.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Kormánypárti médiumok háza táján visszatérő dilemma: helyes-e, ha gyakorló elmebetegek akcióiról tudósítunk.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
