13 pont

„4.

Magyar szempontból meg kell vizsgálni, az EU-polgárok védelme, illetve az európai értékek védelme szempontjából segített-e a kerítés. Nos, amikor a kerítést megelőzően a menekültek bejöttek Magyarországra, a kormány buszon szállította őket egy másik EU/Schengen-ország határára. A kerítés felépítésével a menekültek egy másik és egy harmadik országon keresztül jutottak be az EU-ba (Schengenbe), és egyetlenegy olyan menekültről nem tudunk, akit a kerítés visszatartott volna attól, hogy bejusson az EU/Schengen területére. Mindebből következően, ha és amennyiben jól értjük, hogy a menekültekkel terrorista is érkezhet az EU területére, a kerítés Magyarországon semmitől sem védte meg Európát, Schengent. A kerítés a menekültekkel kapcsolatos feladatokat egyszerűen áttolta más országokra, így – meglehet – a magyar hatóságoknak segített, ám az EU-nak és Schengennek semennyit. Így máshol kell keresnünk a megoldást.

(…)

7.

Ha a terrorfenyegetettség fennmarad – és nem látjuk be, miért csökkenne –, akkor a schengeni nyitottság egysége és a titkosszolgálatok közötti színvonalbeli különbségek szükségszerűen feloldhatatlan ellentmondásba kerülnek egymással. Hiába van ugyanis egy országnak kiváló titkosszolgálata, ha egy másik titkosszolgálata pocsék. A pocsékon keresztül bárki könnyedén bejuthat a többibe, így a kiváló titkosszolgálattal rendelkező országokba is.

8.

A holland javaslat a kicsinyített Schengenről blöff, mert kihagyja Franciaországot, de a Benelux-­összetartozásra tekintettel bent hagyja Belgiumot, holott az ő titkosszolgálatuk jelentette a legnagyobb csődöt. Ettől függetlenül bármennyire tiltakozhat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ha az EU egy kisebb csoportja egy szűkebb Schengent akar csinálni, akkor azt meg fogja csinálni. (Amúgy egyetértek a tiltakozással, csak azzal nem értek egyet, hogy külügyi regnálása alatt mindent megtett annak érde­kében, hogyha effajta döntések megszületnek, akkor Magyarország kétséget kizáróan a vesztesek oldalára kerüljön.)

9.

Látható tehát, hogy az egységes Schengen és a tagállami hatáskörbe tartozó titkosszolgálatok egymást hosszabb távon kizáró fogalmak. Számos tagállam – köztük a magyar kormány is – a tagállamoknak követel több hatáskört. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy a több tagállami hatáskör – tehát az egységesedő, adatcserére kötelezett és egységesen jól ellátott titkosszolgálat vétója – Schengen széteséséhez vezet. Mivel Schengen az európai polgárok számára a leginkább megélhető vívmány, Schengen elestével csak idő kérdése az EU atomjaira hullása. Félreértés ne ­essék: ré­giónkat Magyarországgal együtt fogják kihagyni, miközben arra meglesz az akarat, hogy a »ré­giek« újabb hatásköröket ruházzanak át az európai intézményekre, így az EU – talán más névvel, ki tudja, csak azt tudjuk, hogy nélkülünk – valószínűleg megmenthető lesz.”