„4.
Magyar szempontból meg kell vizsgálni, az EU-polgárok védelme, illetve az európai értékek védelme szempontjából segített-e a kerítés. Nos, amikor a kerítést megelőzően a menekültek bejöttek Magyarországra, a kormány buszon szállította őket egy másik EU/Schengen-ország határára. A kerítés felépítésével a menekültek egy másik és egy harmadik országon keresztül jutottak be az EU-ba (Schengenbe), és egyetlenegy olyan menekültről nem tudunk, akit a kerítés visszatartott volna attól, hogy bejusson az EU/Schengen területére. Mindebből következően, ha és amennyiben jól értjük, hogy a menekültekkel terrorista is érkezhet az EU területére, a kerítés Magyarországon semmitől sem védte meg Európát, Schengent. A kerítés a menekültekkel kapcsolatos feladatokat egyszerűen áttolta más országokra, így – meglehet – a magyar hatóságoknak segített, ám az EU-nak és Schengennek semennyit. Így máshol kell keresnünk a megoldást.
(…)
7.
Ha a terrorfenyegetettség fennmarad – és nem látjuk be, miért csökkenne –, akkor a schengeni nyitottság egysége és a titkosszolgálatok közötti színvonalbeli különbségek szükségszerűen feloldhatatlan ellentmondásba kerülnek egymással. Hiába van ugyanis egy országnak kiváló titkosszolgálata, ha egy másik titkosszolgálata pocsék. A pocsékon keresztül bárki könnyedén bejuthat a többibe, így a kiváló titkosszolgálattal rendelkező országokba is.
8.
A holland javaslat a kicsinyített Schengenről blöff, mert kihagyja Franciaországot, de a Benelux-összetartozásra tekintettel bent hagyja Belgiumot, holott az ő titkosszolgálatuk jelentette a legnagyobb csődöt. Ettől függetlenül bármennyire tiltakozhat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ha az EU egy kisebb csoportja egy szűkebb Schengent akar csinálni, akkor azt meg fogja csinálni. (Amúgy egyetértek a tiltakozással, csak azzal nem értek egyet, hogy külügyi regnálása alatt mindent megtett annak érdekében, hogyha effajta döntések megszületnek, akkor Magyarország kétséget kizáróan a vesztesek oldalára kerüljön.)