Magyarország az utolsó – nincs megtakarításunk

Mindeközben - Kádár óta először ismét - központilag irányított kulturális vezetés szállodát kap: http://index.hu/belfold/2015/11/19/fekete_gyorgy_szallodat_is_akar_a_muveszeti_akademianak/ El tudnám okádni magam....

Engem egy statisztikai adat érdekelne. A 2015-ben beáramlott milliós tömegből hányan dolgoznak Európában? Csak ennyi.

Makrogazdaság Miben takarít meg a lakosság? Kékesi Zsuzsa, Kóczián Balázs 2014. július 14. 14:31 A háztartási szektor pénzügyi megtakarításának szerkezete az elmúlt két év során jelentős átalakuláson ment keresztül. Az elmúlt időszakban több cikk is született a témában, ugyanakkor elemzésünk célja elsősorban az, hogy a stilizált tények mellett a folyamatok mélyebb összefüggéseire is felhívjuk a figyelmet. A lakossági megtakarításokat tekintve az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a lakosság egyre inkább az értékpapír típusú megtakarítások felé fordult. Az értékpapír-vásárlás forrását kezdetben csupán az új megtakarítások jelentették, később azonban a háztartások már a korábban felhalmozott bankbetét megtakarításaiból is állampapírt és befektetési jegyet vásároltak. A lakossági viselkedés megváltozása mögött elsősorban az állampapírok és befektetési jegyek bankbetéteket meghaladó jövedelmezősége állhat. A lakosság portfólióátrendezése a magánszektor fokozatos hitelleépítése - és a visszafogott hitelkereslet - miatt nem okoz feszültségeket a bankok mérlegében. 2013 során a háztartások készpénz-megtakarításai is jelentős mértékben bővültek, amiben a historikus mélypontjára csökkenő inflációnak, az ezzel párhuzamosan mérséklődő kamatoknak, az emelkedő kiskereskedelmi forgalomnak, valamint a tranzakciós illetéknek is szerepe lehetett. A lakossági portfólióátrendeződés hatására a lakosság tulajdonában lévő értékpapírok állománya hamarosan meghaladhatja a bankbetétek nagyságát. A lakosság pénzügyi megtakarítása, különösen annak szerkezete jelentős hatással bír a gazdaság működésére. Ugyanis a vállalatok beruházásait és az államháztartás többletkiadásait - a külföld mellett - döntően a háztartási szektor finanszírozza. Továbbá azért is fontos a lakosság pénzügyi megtakarításainak figyelemmel követése, mert a 2008-as pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a lakosság deviza adóssága jelentős mértékben lassíthatja a válságból történő kilábalást. A válságot követő megtakarítási folyamatokat tekintve elmondható, hogy a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása a korábbi évekhez képest jelentősen emelkedett. Az emelkedés hátterében elsősorban a válságot követő mérlegkiigazítás áll: míg a válság előtt a lakosság többletfogyasztását hitelből finanszírozta, addig a válság kitörését követően a lakosság kiadásait visszafogta, és jövedelmének kisebb arányát fogyasztotta el, a fennmaradó részt pedig hiteltörlesztésre és pénzügyi eszközök felhalmozására fordította. Így a háztartások alkalmazkodásának is a következménye, hogy míg korábban a gazdaság külső forrásokra szorult, addig a válság kitörését követően fokozatosan csökkenteni tudja külső adósságát. Az elmúlt két év során a háztartási szektor mintegy 1200 milliárd forinttal növelte az állampapírokban, és több mint 1000 milliárd forinttal a befektetési jegyekben tartott megtakarításait (1. ábra). Míg a lakosság 2012-ben csak az új megtakarításaikat fordította értékpapír-vásárlásra a lakosság, addig 2013-ban már bankbetét-megtakarításaik egy részéből is állampapír- és befektetési jegy-állományukat növelték. Az átcsoportosítás következtében egy év alatt több mint 700 milliárd forinttal csökkent a lakosság betétállománya. A vizsgált időszakban emellett a lakosság készpénzállománya is a korábbi éveket meghaladó mértékben emelkedett. (Érdemes megjegyezni, hogy a készpénzállomány 2011-es emelkedésében a reálhozam-kifizetéseknek is lehetett szerepe.)

„Én még olyan nyomorult szegény családot, ahol a gyerek hazajön délután iskolából, és másnap reggelig nem kap semmit enni, én olyat nem láttam, mert ha kell, akkor lopnak.” fidesz