A tudomány nevében

Az emberi tafonómia a régészet segédtudományaként került terítékre, azt vizsgálja mi történik a halál után az emberi testtel, hogyan bomlik az le, Ivan Jefremov orosz tudós használta a kifejezést először, hogy  a fosszíliák keletkezését leírja. A Body Farmok, magyar Hulla Gazdaságok azok a helyek, ahol nyílt helyszínen lehet vizsgálni az emberi test lebomlásának fázisait, hogy ezeket a kriminológiában és a törvényszéki antropológiai munkában felhasználhassák. Ez az, amit a dr. Csont sorozatban néha láthattak a tévénézők, aminek látványától dr. Brennan szinte fizikai orgazmust kapott. Meglepő módon Európában, sőt még az Egyesült Királyságokban sem találni ilyenfajta „gazdaságot”, ahol laboratóriumi körülmények között lehetne az emberi elmúlást tanulmányozni, ezt a legtöbb esetben politikai és kegyeleti  okok miatt tagadták meg a helyi önkormányzatok. 

A bomlás tudományát így a leendő profi tafonómusok csak az USA-ban tanulmányozhatják manapság (Ausztráliában Sidney-ben jövőre nyílik egy ilyen). Tudományos szempontból viszont fontos lenne minél több ilyen hely, hiszen nem mindegy hogyan bomlik le egy tetem Texasban vagy Wisconsinban, a helyszínelők számára is nagy segítséget jelent megoldatlan gyilkossági bűnügyek felderítésében, illetve a jövő dr. Csontjai is ilyen helyen tanulhatnak csak, ha a szakmájukban eredményesen akarnak tevékenykedni. Mielőtt valaki kiakadna, hogy milyen holttesteket gyaláznak meg a „tudomány nevében” ezeken a szentségtelen helyeken a perverz kutatók, érdemes figyelembe venni, hogy ezek az emberek önként ajánlották fel testi maradványaikat tudományos kutatások céljára. Mellékesen így jobban járt a családjuk is, hiszen ma még hazánkban is egy hamvasztásos temetés is negyedmillió forintot kóstál, nem beszélve a koporsós változatról és a sírhely időnkénti kötelező megváltásáról, ami az elhunyt rokonait sújtja életük végéig. A legtöbb vallás is úgy tartja, az emberi test másodlagos a szellemmel vagy a lélekkel szemben, ami viszont örökkön örökké élni fog. Mellékesen az a szent is, akiről a nevét kapta a mostani pápa azt nyilatkozta, hogy az emberi test nem más, mint egy szarzsák. A tudomány pedig mindig csak az emberiségen segít, ez a küldetése.