Ketrecdemokrácia

„Hatalmas utat tett meg a Fiatal Demokraták Szövetsége az elmúlt huszonöt évben. Megjárták a politikai paletta több szegletét, a fiatal liberálisokból középkorú konzervatívokká változtak. Voltak fönt, és megtapasztalták a zuhanás fájdalmát is. Mindenesetre úgy tűnt, hogy valahogyan azért mégis hűek maradtak erkölcsi értékeikhez. Mára azonban olybá tűnik, hogy a szövetségből csak egy abroncs vagy egy ketrec maradt. Egy olyan szervezet váza, amely akkor is harci lázban ég, ha nincs ellenség, miközben nem ismer más taktikát, mint kizárólag az erőből politizálást. A szövetség egy kiüresedett keretté satnyult, az erkölcsi téziseket felváltotta az állami erőforrások mind szélesebb köréhez való hozzáférni akarás görcse. Ez az, ami összetartja őket. Hol vannak már azok az emberek, akik offshore-lovagot kiáltottak, és a börtönszocialisták üzelmeit kritizálták? A leplezetlen érdekérvényesítésen kívül aligha maradt kohéziós ereje az üzemszerűen működő szövetségnek. Lehet, hogy más országokban sem feltétlenül tisztább a közélet. Az egyes cégekre szabottan futószalagon kiírt közbeszerzéseket azonban nem lehet másként értelmezni, mintha jogszabályokból font partvissal söpörnénk ki a padlást.

Egy hatalom létjogosultsága akkor érkezik fordulóponthoz, amikor egyre több tagjáról derül ki, hogy a kormányzás helyét átveszi a korrupciós ügyletekben való részvétel vagy az ezekhez való kínos asszisztálás. Ebbe a hibába estek a szocialisták is, miután a második választást nyerték meg zsinórban, és úgy tűnik, ezzel a jelenséggel az egykori szövetség sem tud mit kezdeni: megroppantak az erkölcsi normák.”