Amit nem ismerünk, attól félünk. A mesterséges intelligencia a legfőbb fenyegetés ma a döntéshozók szerint. De tényleg így van ez?
„Divatos dolog manapság a mesterséges intelligenciát szidni és egyfajta mumusként beállítani. Ehhez a hangulatkeltéshez hozzájárul az is, hogy neves tudósok és közszereplők is tücsköt és bogarat mondanak erről a fogalomról, miközben a hétköznapi emberek csak kapkodják a fejüket, hogy mit is gondoljanak róla valójában. Stephen Hawking, Bill Gates és Elon Musk is szeret fellépni az emberiség megmentője és Kasszandra szerepében, hogy figyelmeztessenek jóslataikkal arra, a legnagyobb ellenség a digitális és önállóan gondolkodó, emberhez hasonló tulajdonsággal rendelkező mesterséges elme. Ami eredendően gonosz, ha egyszer "életre kel", akkor leigázza a világot mindenképpen.
Hogy bonyolultabb legyen a helyzet Hollywood filmes fixációja is megerősíti az utca emberét ebben a tévhitben, hiszen elég csak a nyári szezonra visszagondolni. Négy filmben is a gonosz karakterét egy AI testesítette meg (Terminator: Genisys, Bosszúállók: Ultron kora, Ex Machina, Chappie). De emlékezzünk csak, már a nagy kultuszfilmben a 2001 Űrodüsszeiában is egy szociopata számítógép volt a főbűnös.
Segít a mesterséges intelligencia diszkriminációjában a pszichológia tudománya is, hiszen az emberek ösztönösen félnek attól, amit nem értenek és nem ismernek. Nem kell messze mennünk az eklatáns példáért, a jelenlegi migráns helyzet rá a bizonyíték, hogyan tud Európában viselkedni a homo sapiens egy radikálisan más vallású és bőrszínű csoporttal szemben, milyen reakciókat vált ki belőle, ha jól belakott territóriumát fenyegetik azok.
De a politikusaink sem mentesek az előítéletektől, ha a gépi értelemről van szó. A legutóbbi ENSZ értekezletén is terítékre került a mesterséges intelligencia, mint potenciális fenyegetés (csupa közhelyeket fogalmaztak meg a felébredésével kapcsolatban), hála a fent említett neves tudós-feltaláló-potentát szentháromság médiamunkásságának.
Közben pedig, ha egy kicsit megkapirgáljuk magát a mesterséges intelligencia fogalmát az szétfoszlik a górcsövünk alatt rögvest. Valójában nem is mesterséges és nem is intelligens. Bármely kémikus meg tudja mondani a mesterséges és a természetes egy tudósok által kitalált közös ideológián alapuló megkülönböztetés. A tudományban, mint fogalmat is csak kényszerből vezették be. Az pedig, hogy intelligens is kérdéses, hiszen akkor egy Escheria coli baktériumhoz képest a Watson nevezetű számítógép, amit az IBM fejlesztett ki is csak egy bugyuta elme még manapság. Érdemes tehát egy kicsit tovább kutatni a mesterséges intelligencia témakörében, mielőtt előítéleteket fogalmaznák meg vele szemben. Ez pedig 2015-ben még egy gépi értelmet is megillet talán, akiről azt állítjuk, hogy intelligens (a latin szó a gyűjtögető életmódra utal vissza, amiben az emberiség is leledzett egykoron). Ha az ember istent játszik, akkor nyilván a saját képmására teremti meg a mesterséges változatát is. A digitális "gyermek" pedig tényleg fellázad majd a szülei ellen? Vagy csak túlparázzuk ezt az egész dolgot?”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A formátumot annak ellenére tették nyilvánosan elérhetővé, hogy a tesztelés során számos hibát találtak.
A munkahelyi készségek jelentősége folyamatosan nő a munkaerőpiac átalakulásával.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
A régi mondás, miszerint „hiszem, ha látom”, érvényét veszti, hiszen már a saját szemünknek és fülünknek sem hihetünk feltétel nélkül. Tardi Roland írása.
Az EU átlagot meghaladó ütemben fejlődik hazánkban a mesterséges intelligencia használata.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Nem először mutatta meg sportos oldalát a szlovák kormányfő.
Az „Arany Flotta” hajói „százszorosan erőteljesebbek lesznek, mint bármely hajó, ami valaha is épült”.
