Van egyfajta sztereotípia, miszerint az egyházi iskolák konzervatív, szigorú, a múltban megkövült helyek, miközben a Piarista Gimnázium ma az egyik legszabadabb szellemű iskola. Interjú.
„Sok olyan diák van, aki mire bekerül a gimnáziumba, már utálja az irodalmat?
Vannak olyanok is. De azt nem mondom, hogy az irodalmat utálják, inkább a tantárgyat. Mert a kettő nem ugyanaz. Az a fajta tudományoskodó beszédmód, amivel mostanában az irodalomról beszélünk, nem segít abban, hogy egy bizonytalankodó fiatal közel kerüljön az irodalomhoz. Egy irodalomtudományos szakzsargont nem használó olvasó képtelen átverekedni magát ezeken a blikkfangos mondatokon – amik közül sajnos sok van a tankönyvekben is. A másik probléma, hogy a társadalomban sincs nagy respektje a bölcsészetnek, a „magyarnak”; eszerint a bölcsészettudományok fölöslegesek, és aki bölcsész, abból McDonald’s-eladó lesz. Tehát a magyartanárnak többszörösen is szembeszélben kell haladnia, erre utal a cím is: Az irodalom visszavág. Elkezdték sokan ütni az irodalmat, hogy mellékes, nem fontos, fölösleges. Ez a könyv erre a támadásra akar válaszolni. Ha megkérdezem a diákokat, hogy szerintük miért kell irodalmat tanulni, azt szokták válaszolni: mert fontos az általános műveltség. Ez borzasztó! Mi az az általános műveltség? Irodalommal azért kell foglalkozni, mert a legfontosabb, legemberibb dolog. A műveltség nem a cél, az csak a járulékos haszon. (...)
Önnek nagyobb szabadsága van ma egy egyházi iskolában, mint egy államiban lenne?
Nem tanítottam még állami iskolában, de úgy sejtem, igen. Van egyfajta sztereotípia, miszerint az egyházi iskolák konzervatív, szigorú, a múltban megkövült helyek, miközben a Piarista Gimnázium ma az egyik legszabadabb szellemű iskola. Néha egyenesen úgy érzem, hogy a tanári kar szabadabban is gondolkodik, mint a diákság. A diákok gyakran olyan hagyományos tanítási módszereket várnak el a tanároktól, amit mi már nem feltétlenül szeretnénk megadni nekik. Persze, mert mire ide kerülnek, kialakult képük van arról, hogy milyennek kell lennie egy iskolának.
Mégis részt vett egy állami fenntartású iskolákban használatos kísérleti tankönyv fejlesztésében.
Valóban, amikor kikerültek az első mintaoldalak, nagy felhördülés is volt ezzel kapcsolatban. Amikor egy irodalmi esten bevallottam, hogy részt vettem egy kísérleti tankönyv fejlesztésében, sokan teljesen lefagytak. Szerintem sokkal jobban viselték volna, ha azt mondom: homoszexuális vagyok. Tudom, hogy a támadásoknak leginkább politikai oka volt, mint szakmai. Nem volt egyszerű ügy, ahogy ezek a könyvek születtek. Egyébként a most megjelenő könyv éppen abból a frusztrációból született, hogy amit én bele szerettem volna írni a tankönyvbe, abból egy csomó minden nem fért bele.”
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
Számba vettük, mit tanulhatunk ma az oktatás és a kultúra úttörő harcosától.
Gaál Csaba Németországban élő sebész főorvos arra igyekezett választ adni, mi az orvostudomány jelenlegi álláspontja a fenti esetben.
„Magyarország méretét meghaladó erővel vagyunk jelen a világpolitika színpadán, ez pedig korántsem utal zavarra” – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.
Eli Sharabi megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandiner újságírójának, arról a 16 hónapról, amely során szó szerint a földi poklot élte át.
Miközben három gyászoló testvér fogadja a temetésre érkezőket, kiderül, hogy ketten súlyos vádat emeltek a harmadik ellen a rendőrségen. Mi szakította darabokra visszavonhatatlanul ezt a családot?
Lezárult egy korszak.
Megdöbbentő az a súlytalanság, amit az Európai Bizottság elnöke jelent a világpolitikában.
