Elhitetjük magunkkal, hogy mi vagyunk az üldözöttek

Amit Tanár Úr ignorálni tetszett! A harmincas évek végén három intranzigens rezsim gátolták egymás hatalmi kibontakozását: a liberális kapitalista angolszász világ; a sztalini bolsevizmus; és a nemzeti társadalmak. Hogy az egyiket eliminálják, a másik kettőnek szövetségre kellett lépnie, bármilyen ellenséges viszonyban is álltak egymással! Roosevelt a brit és francia külügyminisztereket küldte Moszkvába a Németország elleni koalíció összehangolására. Sztálin kölcsönös segélynyújtási szerződést követelt Lengyelországgal, Finnországgal és a három balti állammal. Nemcsak a finnek és baltiak, de a konok lengyelek is jobban tartottak a szovjet szövetségtől, mint a német ellenségtől. A miniszterek a végül tudatták Sztálinnal, mind Nagy-Britannia, mind Franciaország hadat üzennek Németországnak, ha háborúba keveredik Lengyelországgal. Sztálin rögtön parancsot adott az eddig is forszírozott haditermelés feltúráztatására, a Vörös Hadsereg technikai, anyagi és emberanyagának két éven belüli támadóképes szintre emelésére. A következő héten meghívták Ribbentropot Moszkvába, hogy Hitlert beugrassák a lengyel háborúba. Sztalin számított a brit-francia szövetségesek Németország elleni háborújával, melyben reményeik szerint Európa népei végképp tönkreverik egymást. Miután pedig a Vörös Hadsereg, lengő zászlók alatt vonulhat az Atlanti-partokig. Hruscsov szerint -aki már akkor Sztálin szűkebb köréhez tartozott- a szerződés aláírását követő banketten Sztálin jókedvűen dicsekedte: „Most jól becsaptam Hitlert!” A német-szovjet közvetlen határ egyezett az angolszászok kívánságával is, remélve, hogy ellenségeik előbb utóbb egymásra rontanak. A Kárpát-medencén majd minden hadviselőnek át kell vonulnia, akár keleti hódító tör Európára, akár nyugati hatalom támad kelet ellen. A századok folyamán a magyarság, mint a Kárpát-medence népei, akaratuk ellenére is belekerültek a legtöbb háborús konfliktusba, ahogy a huszadik század mindkét világégéséből sem maradhattak ki. A Szovjetunió az öt világrész „proletárjait” kívánta ötágú csillaga alá kényszeríteni. Az a háttérhatalom amelyik az Egyesült Államokat kormányozza épp korunkban igyekszik a világot uralma alá globalizálni. Hitler Németországnak óhajtott nagyobb életteret kierőszakolni. Facit: A háborút vesztő fél „ háborús bűnös”!

A tanárúr a Népszabadságnak írta ezt a levelet?

Alámerült.

Tiszta, logikus és megfontolandó gondolatok, melyek aktualitása -sajnos- nagyobb, mint valaha. Ám ez a nézet semmiképpen nem illeszthető a "szabadságharcos" kormányzati gyakorlathoz. Sosem feledem a II. VH-ban harcoló apám megrendülését, amikor elolvasta a Requiem egy hadseregért könyvet, ami számomra is meghatározóvá vált hazánk II.VH-as részvételét illetően. Nyugodjék békében!