„IV. Gyorsított eljárások: »a migránsperek«
A törvényjavaslat indokolása alapján a Büntetőeljárási törvény módosításának célja, hogy „a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult büntetőeljárások minél hamarabb érdemi döntéssel végződjenek”. Ezért a törvény kiegészült egy új fejezettel, amely a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult eljárások speciális szabályait rögzíti. A válsághelyzet idején a büntetőeljárást minden más ügyet megelőzően kell lefolytatni. A gyorsított eljárások lefolytatása érdekében a három új bűncselekmény esetén a terhelt a törvény által előírt büntetési tételhatártól függetlenül bíróság elé állítható. A bíróság elé állítás határidejét 30 napról 15 napra, tettenérés esetén 8 napra szállította le a jogalkotó. Változtak a tárgyalásról lemondás szabályai, mivel az eljárás lefolytatásának határidejét a terhelt gyanúsítottként történő kihallgatásától számított 15 napban határozza meg, valamint a védő is kezdeményezheti az eljárás lefolytatását. Tárgyalás tartása esetén–szemben a jelenlegi 60 napos határidővel–nyomban nyilvános ülésre kell kitűzni az ügyet.
Az említett bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Szegedi Járásbíróság, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Szegedi Törvényszék jár el. Mondanom sem kell, hogy az ügyek nagy száma a bíróságokra és ügyészségekre már most hatalmas munkaterhet ró. Vizsgálni kell azt, hogy a jogállami garanciák mennyiben érvényesülnek ezen eljárások során. A migránsok pereiben kötelező a védelem, valamint a kirendelt védő díját az államnak kell megelőlegeznie. Valamint a migránsok ügyeiben a fiatalkorúakra vonatkozó kedvezményes szabályok sem alkalmazhatóak. Fontos alapelv az anyanyelv használatához való jog, amely megköveteli, hogy tolmács és fordító álljon rendelkezésre minden tárgyaláson. Ez rendkívül költséges, azonban a terhelt jogorvoslathoz való jogát is sértheti, ha a magyar nyelvű vádirat és az ítélet tartalmát nem ismereti meg.
V. Konklúzió
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az illegális bevándorlás és a hozzá kapcsolódó szervezett bűnözés mielőbbi megfékezésére hatékony és szigorú eszközök szükségesek. A migráció társadalmi jelentőségéből fakad, hogy megfelelő jogi szabályozása nemzetközi és nemzeti szinten is elengedhetetlenül fontos feladat. Azonban a migráció legális formáit bizonyos határok között támogatni kell és a menekültek befogadása is erkölcsi és jogi kötelezettségünk. Úgy gondolom azonban, hogy hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére szolgáló magyar törvények módosítása nagy részben szükséges és arányos a jogsértések súlyával, azonban csak remélni lehet, hogy ideiglenes állapotot rendez. Továbbá az eljárások során a jogállami garanciák érvényesülésére is fokozott figyelmet kell fordítani. A határzár üzenete az, hogy Magyarország területére csak a magyar jogszabályokat betartva lehet belépni. Az Európai Unió tagjainak egy közös és stabil bevándorlási és menekültügyi stratégiát kellene kialakítania a közeljövőben. Végül a Helsinki Bizottság munkatársai szerint a menekültek problémáját az ún. humanitárius folyosók oldanák meg, amelyen lehetővé tennék az üldöztetés elől menekülőknek egyfajta humanitárius vízum megszerzését, ezáltal megteremtenék a jogszerű és szabályozott utazás lehetőségét.”