„1. A jobboldalnak nem szükségszerűen a baloldal az ellenfele
Lengyelországban nagyjából tíz évvel tartó folyamat teljesedett be azzal, hogy ezen a választáson egyértelmű volt, hogy két jobboldali párt harcol a kormányzásért. A baloldal, amely 2001-ben még 45 százalékkal győzött, mára eljelentéktelenedett, nem tudott semmilyen szinten beleszólni a küzdelembe. A lengyel politika centruma kétségtelenül eltolódott a jobboldalra, kérdés, hogy a kormányzásról most leköszönő, vesztes Polgári Platform (PO) ezek után húzódik-e balra, és megpróbálja-e begyűjteni a képviselet nélkül maradt balos szavazók voksait.
A magyar politikában 2018 nagy kérdése, hogy a Fidesszel szemben a baloldal (az MSZP és akivel összefog) vagy a radikális jobboldal (Jobbik) lesz-e a fő kihívó. A választ nem lehet még sejteni, de épp a lengyel példa mutatja, hogy Közép-Európában simán előfordulhat, hogy két jobboldali párt harcol a legfőbb hatalomért.
(...)
6. A menekülthelyzet igenis kampánytéma
»Lengyelország külpolitikájában jelenleg a migránskérdés a legfontosabb.« Ezt Beata Szydło vágta Ewa Kopacz arcába a múlt heti tévévitájukon. És valóban a lengyel kampány fontos eleme volt a menekültkvóták kérdése, a menekültek elhelyezése. Sőt, a PiS kormányfő-jelöltje menekültügyi különadóval is riogatott, ha nem lesz kormányváltás.
Pedig Lengyelországot igazából még nem érte el a menekültkrízis, a lengyel határoknál nem sorakoztak fel bevándorlók, a lengyel szavazók alig láthatnak menekülteket maguk körül. Intő jel a magyar pártoknak, hogy például hiába szűnt meg a déli kerítéssel a korábbi menekültáradat, a menekülthelyzet még a menekültek nélkül is, továbbra is kampánytémává tehető, és a szavazókat nagyon is érdekli a kérdés.”