Kakasviadal Korongvilág legbűzösebb trágyadombján

„Összességében egy parti Discworld: Ankh-Morpork annyi, hogy mindenki lapokat játszik ki a kezéből szépen sorban, és közben a várost és a bábukat a lapok hatásainak megfelelően átrendezik. Nagy fenét! Látszólag – közben megy az álnok hátba szúrás, a többiek akadályozása és átverése, hogy ne tudjanak megfogni minket (mert habár a célok titkosak, a tábla állása mindig árulkodó). Amikor valamelyik célkitűzés feltétele teljesülni látszik – még ha éppenséggel nem is biztos, hogy játékban lévőről van szó -, mindenki próbálja visszafogni a szituációt és ezzel a többieket. Ha képes vagy komolyan venni és megsértődni, akkor ez nem a te játékod, de ha viccesen fogod fel, akkor jókat fogsz szórakozni rajta.

Másik előnye még, hogy nem foglal nagy helyet, gyorsan és könnyedén elő lehet pakolni, majd ugyanilyen gyorsan eltüntetni a dobozba. A játékidő az már kicsit súlyosabb, körülbelül 45 perctől akár két óráig is elhúzódhat, ha sokáig megy a csiki-csuki, de a lapok hatásai miatt biztos, hogy változatos eseményeknek lehetünk szemtanúi (főleg a katasztrófák miatt, amik mindenkit sújtanak, és hát persze, hogy a varázslók okozzák őket). A Discworld: Ankh-Morpork a forrásához teljesen hű, ízig-vérig Korongvilág-játék, és ráadásul az is maradéktalanul élvezheti, aki nem konyít a témához. Annyi kell csak hozzá, hogy hagyd kibújni magadból a kisördögöt.”