A magyar–horvát barátságról a menekültügy kapcsán

„Mit veszítünk a kapcsolatok befagyásával? Felsorolni is nehéz lenne. Csupán néhány példa a gazdasági szektorból. Megvalósíthatnánk uniós pénzek felhasználásával a Budapest–Fiume vasútvonal első Orbán-kormány idején tervezett felújítását. Ezzel párhuzamosan részt vállalhatnánk a fiumei kikötő modernizálásában, megvalósítandó régi tervünket, miszerint Rijeka Közép-Európa első számú déli tengeri kijárata lenne. Az autópálya már végigfut ezen a szakaszon, korszerű vasúttal kiegészülve Budapest gyűjtené össze a többi visegrádi országból, a Baltikumból és Ukrajnából – esetleg Fehéroroszországból is – a dél felé irányuló áruforgalmat. Fiume ezzel komoly vetélytársává válna Triesztnek, nem beszélve Koperről, visszaszerezné ezáltal régi pozícióját. Kiépülne az ugyancsak több mint tíz éve tervezett észak–déli gázvezeték, amit lengyel barátainkkal kezdtünk el szorgalmazni 2000-ben. A menekültválság lecsengése után (bár a helyzet jelenleg katasztrofális, de semmi nem tart örökké) közös turisztikai programokat lehetne kínálni elsősorban tengerentúli turistáknak. (Ezekbe bevonható lenne Prága és Bécs is: a volt Monarchia három kulturális központját végigjárva az Adriai-tenger partján pihenné ki magát az amerikai, japán, kínai vagy orosz turista.)

A két barátság napja program rámutathatna arra, hogy Magyarországnak két igazi, történelmi múltban gyökerező stratégiai partnere van Közép-Európában: Lengyelország és Horvátország. Ahogy a visegrádi együttműködés több mint két évtizede alatt Varsó és Budapest volt e közösség motorja, mostantól Varsó, Budapest és Zágráb lehetne a Baltikumtól az Adriáig terjedő térség együttműködésének hajtóereje. (Csak érdekességként: e három ország Európa legrégebbi államai közé tartozik.) Ebbe az együttműködésbe beletartozna az Európai Unión belül lévő valamennyi volt »kommunista«ország. Az észak–déli közlekedési folyosók és energiavezetékek történelmileg szükséges megvalósításán kívül együtt léphetnénk fel az Európai Unióban közös érdekeink képviseletében. Átfogó és jól előkészített programok alapján, összefogva sokat tehetnénk a környezetvédelem területén, a szervezett bűnözés, valamint az illegális bevándorlás leküzdésében. Ez az együttműködés pozitívan hatna a Balkán Európai Unión kívüli országaira és a keleti szomszédságra egyaránt.”