Az Európai Unió, Észak-Amerika és Délkelet-Európa államai a menekültjogi szabályozás más formái mellett kínálják fel a kollektív, automatikus és időszakos védelem lehetőségét a folyamatos háborús erőszaknak kitett területek valamennyi menekültje számára annak érdekében, hogy mind a befogadó államok, mind pedig a menekültek időt nyerjenek a hosszabb távú lehetőségek átgondolására. A jelenlegi kaotikus helyzetben képtelenség felelős döntéseket hozni. A kapcsolódó ellátások színvonalát egységesíteni kell, a befogadó országok között e tekintetben nem lehet tartósan fennálló különbség. (...)
A kiszolgáltatott migráns csoportok számára hozzanak létre közösségi alapon működő termelői és szolgáltatói szervezeteket, amelyek kielégítő munkafeltételek mellett biztosítanak számukra munkát. Ily módon talán elkerülhető, hogy a nyugati vállalatok az újonnan érkező és minden tekintetben kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok foglalkoztatásával tovább rontsák a transznacionális migráns munkásosztály amúgy is rendkívül kedvezőtlen munkakörülményeit.”