„A regény 1980-ban jelent meg Franciaországban. A cselekmény egy, az európai kultúra letűnése utáni jövőben játszódik. Ismert világunk romjai fölé gigászi méretű erdők és zöldnövényzet nőtt, az emberiség maradéka pedig Marseille-ben él egy totalitárius hatalom alatt. A természet uralta világban két emberben, It’vanban (mester) és Evariste-ben (tanítvány) felmerül a kérdés, hogy voltak-e előttük mások is ezen a világon? Mivel kíváncsiságuk nem hagyja őket nyugodni, így útra kelnek, hogy felkeressék a letűnt civilizáció romjait egy Párizs nevű legendás helyen. Úti céljukhoz azonban csak veszélyekkel teli út vezet: át kell kelniük Iscambe erdején. Itt rendkívüli lények élnek, mint óriásira nőtt termeszek és csigák, húsevő virágok, de királyi zsoldosok is üldözőbe veszi a két utazót.
Ahogy a tartalomból ki lehet venni, Charriére több műfajt ötvöz ebben a regényében. AzIscambe erdejét általában a fantasy műfajába szokták sorolni, de erőteljesen jelen vannak a disztópikus/poszt-apokaliptikus jegyek is, elég csak a marseille-i világra gondolni.
A legnagyobb varázslatot a történetben mégis a bemutatott mesebeli erdő adja, melynek megteremtéséhez Charriére sokat merített dél-ázsiai élményeiből. Az erdő szinte életre kel a könyv lapjain: végig érezni a pulzáló életet, illatát, látni gyönyörű növényeit és lényeit, miközben erősen jelen van fenyegető természete is. Ez az egész egy erős, de nehezen leírható hangulatot kölcsönöz a könyvnek.”