„A Hollókirály műfaji szempontból is igen érdekes képet mutat. Egyfelől olvasható portál-fantasyként, hiszen a regény két világban játszódik: Angliában (illetve Dél-Európa egyes országaiban) és a Tündérbirodalomban. A kettő közötti átjárás pedig – mondanom sem kell – kardinális kérdés lesz. Másfelől a regény működésbe hozza az alternatív történelmi regény műfaji kódjait is (gondoljunk csak a napóleoni háborúk megjelenítésére). Az alternatív történelmi regények kulcskérdése – mi lett volna ha? – itt ekképp fogalmazódik meg: Hogyan alakult volna a történelem, ha Wellingtonnak rendelkezésére áll egy mágus a Napóleon elleni háborúban?
Mégis, az átgondolt szerkesztésmód, a kifinomult nyelvezet, a meggyőző világépítés és hiteles jellemábrázolás, valamint a különböző hagyományok játékba hozása mind-mind kevés lenne, ha nem hatná át a regényt egy olyan minőség, amelyet nehéz megnevezni (leginkább szellemességnek vagy megértő bölcsességnek mondanám). A könyv egyszerre humoros és könnyed, ugyanakkor sötét és hátborzongató is. Az írónő bámulatosan teremt egyensúlyt élet és irodalom, valóság és fantázia, napos és sötét oldal között, miközben regényét végig áthatja a szellemes humor és a finom irónia.