Drágám, ha híres újságíró akar lenni, csak keressen meg!

„Naivitás, és tapasztalatlanság persze, de akkor először vágott mellbe ilyen töményen a tapasztalat, hogy csak azért, mert nő vagyok, fiatal, neadjisten még csinos is, vannak, akik egyszerűen csak nem fognak (se újságíróként, se sehogy) komolyan venni. Akik ahogy meglátnak, elkönyvelik magukban, hogy hát én ehhez biztosan nem értek. És persze lehet erre azt mondani, hogy akkor dolgozz keményebben, készülj fel jobban, tanulj többet, és bizonyítsd be, hogy nem így van. Lehet, hogy tényleg így is lesz. De abban a percben, mikor megalázottan kuporogtam a busz hátsó ülésén, úgy átéreztem ennek a hatalmas igazságtalanságát, mint még soha.

Miért kellene pont nekem többet dolgoznom, meg készülnöm, meg tanulnom? És vajon, ha eleget dolgozok, ha eleget készülök, az elég lesz-e arra, hogy néhányak szemében leküzdjem azt a roppant sajnálatos tényt, hogy nőnek születtem? Hátrányból indulok, méghozzá mások előítéletei miatt nem is kicsiből, amivel meg kell barátkoznom, mert, hogy ez nem fog változni egyhamar, abban biztos vagyok. Interjúalanyom sem a felkészületlenségem vagy tapasztalatlanságom miatt érezte úgy, hogy belefér, ha a szakmai találkozónkat inkább egy randinak tekinti, hogy hozzám ér, hogy a magánéletemről kérdez. Nem. Szerinte az jogosította fel erre, hogy fiatal, ártatlan tekintetű „kislány” vagyok, aki ráadásul még szoknyában mert megjelenni.

És mikorra eljutottam oda, hogy az önsajnálatból kimásszak, világosan látszott, hogy ami velem történt, az csak egy olyan beszélgetés prototípusa, amit már túl sok fiatal nő élt át rajtam kívül. És kérdem én, kell még azon gondolkodnunk, hogy miért nincsen elég nő informatikai, mérnöki, és ki tudja még milyen férfiasnak tartott pályákon? Mert még ha valaki le is küzdi magában azt a gyerekkori szocializációt, hogy inkább legyen tanítónéni, mint járműmérnök, mire munkavállalásra kerülne a sor, a felettesei (csupa férfi persze), jó eséllyel adják az állást egy ugyanolyan vagy akár rosszabb képesítésű férfinak. Csak mert férfi. Ha pedig »szerencséje« van, közben még jól meg is alázzák női mivoltában.”