A rettegő Fidesz feketíti be a Jobbikot

Nem aggódik a Jobbik alelnöke amiatt, hogy a kormány a bevándorlás kapcsán a radikális párt témájával állította meg népszerűségvesztését. Volner János lapunknak adott interjújában azt mondta, hogy szerinte ez őket tette elfogadottabbá. A jobbikos politikus azt állította, hogy megfelelő szakembergárdával rendelkeznek, azt azonban nem árulta el, mikor lesznek az érintettek a nyilvánosság számára is láthatók. Volner szerint a Jobbik kormányképes, és a döntő pillanatban a baloldali szavazók is rájuk voksolnak majd. – Látszólag a kormány jobbról előzi a Jobbikot, legalábbis a bevándorlás kapcsán ezt többen is megfogalmazták már. Marad így szavazójuk? – Az elmúlt négy év is arról szólt, hogy a kormány folyamatosan megpróbálta a Jobbik témáit kisajátítani. Ez a rövid távú érdekeiknek látszólag megfelel, hosszabb távon viszont épp a Jobbikot tette sokkal inkább elfogadottá. Mi örülünk annak, hogy a kormány, még ha kilúgozott formában is, de megvalósítja a Jobbik programjának egy részét. – A közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor az utóbbi időben, a bevándorlás középpontba kerülésével a kormánypártok népszerűség-vesztése megállt, a Jobbiknál pedig megtört az eddigi erősödés… – Látszik, hogy a kormány kellemetlen helyzetbe került a brókerbotránnyal, a fideszes korrupciós ügyekkel, ezt pedig felül kellett tematizálni. Kétségtelen, hogy a bevándorlás témája bejött a kormánynak, viszont érdemes megnézni, hogy az intézkedéseik és a valóság között milyen szakadék tátong. – A kerítés már épül… – Nyilvánvalóan fel is fog épülni, azt is látni kell viszont, hogy önmagában a kerítéssel nem lehet megállítani a menekülthullámot, a migránsok ugyanúgy át fognak rajta jutni. Megfelelő idegenrendészeti szabályozásra van szükség, a határőrség visszaállítására, illetve olyan megoldásokra, amelyek más országokban rendezik a belpolitikai helyzetet. Az Egyesült Államok által válságövezetté tett országokból menekülnek az emberek. Az arab tavasz kirobbantásában, az Iszlám Állam létrejöttében, Szíria szétverésében nagyon komoly szerepe volt az amerikaiaknak, most pedig azt várják el, hogy szövetségeseik segítsenek eltakarítani az általuk okozott problémahalmazt. – Egyes elméletek szerint az Egyesült Államok világ- és biztonságpolitikai érdekeit kifejezetten kedvezően befolyásolja, hogy az unió látszólag nem tudja kezelni a menekültkérdést. Lát ön bármi tudatosságot ebben? – Teljesen biztos vagyok benne, hogy ez nem áll távol a valóságtól. Az Egyesült Államok az arab országokat, főként a közel-keleti térséget igyekezett destabilizálni azzal, hogy megborította ott az egyébként valóban nem túl demokratikus államokat. Ezzel előidézte a menekülthullámot és gyakorlatilag az egyik fő versenytársát, az Európai Uniót hozta nagyon nehéz helyzetbe. – Közös uniós válasz kell, vagy nemzeti megoldások szükségesek? – Közös európai megoldásra van szükség, és az is szerencsés lenne, ha nem az Európai Unió területén kezelnénk a kérdést. Nekünk is érdekünk lenne, hogy legyen egyfajta pufferzóna, például Szerbia területén, lehetőleg ott történjen meg a migránsokkal szembeni idegenrendészeti intézkedés, mielőtt még az unió területére lépnének. A számlát természetesen az EU állná, hiszen ez európai szintű probléma. – Mit szólnak a Martonfán vagy Sormáson élők ahhoz, hogy a Jobbik meglovagolta az ott tervezett ideiglenes befogadóállomások építésének ügyét? – Nem „meglovagoltuk”, hanem a választási programunknak és az általunk vallott értékrendnek megfelelő választ adtunk rá. Ezt a helyi lakosság egyöntetűen támogatja. – Vona Gábor a minap azt mondta, hogy augusztus 31-ig adtak türelmi időt a kormánynak a bevándorlás kezelésével kapcsolatban, utána „magasabb fokozatra kapcsolnak”. Ez mit jelent? – Nem kell az érintett határszakaszokig elmenni ahhoz, hogy az ember lássa, mennyire nem tudja kezelni a kormány a problémát. Elég az érintett nagyvárosaink környékén szétnézni ahhoz, hogy a magyar jogszabályokra fittyet hányó illegális bevándorlók tömegére bukkanjunk. Folyamatosan fel fogjuk hívni az emberek figyelmét arra a szakadékra, amely a kormányzati kommunikáció és a valóság között tátong… – A Magyar Gárda – amelynek ön szóvivője volt – volt főkapitányát gyanúsítottként hallgatták ki, mert illegális bevándorlókat szállított állítólag. Korábbi nyékládházi elnökük pedig pénzhamisítási ügybe keveredett. Nem gátolják az ilyen ügyek a sokat hangoztatott néppártosodást? – A Jobbikról és a környékéről hasonló esetekben mindig kiszivárogtatják a rendőrség belső információit, így igyekszik a pártot a tőle rettegő Fidesz befeketíteni. Mindig kijutott nekünk lejárató kampányokból, és ez ezután sem lesz másként, sőt… Ez azonban láthatóan nem akadályozta meg azt, hogy a Fidesz váltópártja legyünk. – Kormányzóképesnek tartja a pártját? – Amennyiben a kormányzóképesség alatt azt értjük, hogy egy párt a teljes állami apparátust fel tudja-e tölteni szakemberekkel, akkor azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon nincs kormányzóképes párt. Amennyiben viszont az a kérdés, hogy a kiemelt beosztásokba tudunk-e profi, csapatépítésre képes szakembereket delegálni, akkor az a válasz, hogy igen, kormányzóképesek vagyunk. Vona Gábor mellett gyakorlatilag egy Lázár Jánoséhoz hasonló munkakörben dolgozom, a kormányzati felkészülésünk operatív részét irányítom. Csak néhány példát említenék. Energetikai területre például olyan jelöltünk van, aki jelenleg is egy ilyen irányú cég gazdasági igazgatója, de a banki szférát tekintve is olyan emberek állnak mögöttünk, akik jelenleg is pénzintézetek első vagy második emberei. – Viszont ezek az emberek nem látszanak, miért nem vállalják fel őket nyíltan is? – Akkor fogjuk őket a nyilvánosság elé állítani, amikor eljön az ideje. Így volt ez Nyikos Lászlónál, az Állami Számvevőszék egykori alelnökénél is, akiről sokan nem tudták, hogy a sorainkat hosszú ideje erősíti. – A szakembergárda hiánya mellett a másik gyakori ellenérv önökkel szemben, hogy óriási a Jobbik iránti nyugati elutasítás. – Mégis, amikor az általam vezetett vállalkozásfejlesztési bizottságba autógyártó cégek vezetőit hívtuk meg, eljöttek, és semmiféle fenntartásuk nem volt a Jobbikkal szemben. Kifejezetten konstruktív megbeszélését folytattunk, és semmit sem befolyásolt, hogy a sajtó miként mutat be minket nyugaton. Az ésszerű, megalapozott szakpolitika többet számít. – Ön elhiszi, hogy a mérsékeltebb, konzervatív jobboldali szavazóbázis egyszer majd a Jobbikra szavaz? – Több kutatást is végeztünk már azzal kapcsolatban, hogy az egyes választói csoportoknak milyen fenntartásaik vannak a Jobbikkal szemben. Ebből az tűnik ki, hogy a pártunk által bejárt nagy ívű fejlődési pályának köszönhetően a Jobbik a mainstream politika részévé vált. Érdemes megnézni Ózdot, ahol a tavalyi megismételt polgármester-választáson már a baloldaliak is átszavaztak a mi jelöltünkre. Azt gondolom, hogy az országban nagyon sok baloldali érzelmű szavazó is egyre inkább kacsingat a Jobbik felé, és át fog szavazni a döntő pillanatban. – A hazai makrogazdasági mutatók alapján azt lehet mondani, hogy egyensúlyi állapotba kerültek a pénzügyek. Ennek tükrében hogyan értékeli a jövő évi büdzsét? – A bruttó hazai termék (GDP) arányában két-három százalékos hiánnyal elfogadott költségvetést nem nevezném egyensúlyi állapotnak, hiszen még mindig sokkal több az állami kiadás, mint a bevétel. Nagy kérdés, hogy a válságot követően sikerült-e Magyarországon az amortizációs költségeket minden ágazatban visszapótolni, ahol a közösségi szektor szerepe fontos. Gondolok itt például a MÁV-ra és a BKV-ra, de a beruházásokra is, amely a munkahelyteremtés egyik fontos alappillére. A hazai lakásállomány szinten tartásához évente negyvenezer új lakás építésére lenne szükség, ezzel szemben hétezer lakás épül. A költségvetés szempontjából kulcsfontosságú a fenntarthatóság, aminek nem felel meg a büdzsé, hiszen folyamatosan emelkednek a kiadások. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként 2010-ben úgy nyilatkozott, hogy a hazai bürokrácia költségei mintegy harminc százalékkal, vagyis 840 milliárd forinttal csökkenthetők. Utoljára a közszférában 2007-ben volt egy felmérés, amely megállapította, hogy 9045 állami és önkormányzati szférában ellátott közfeladat van. Ez alapján lehetett volna elkezdeni a bürokrácia optimalizálását. Azóta nem történt semmi, sőt a jelenlegi kormány semmilyen felmérést nem készített, vagyis az államnak nincs képe arról, milyen struktúrában működik a közszféra. Ez azért érdekes, mert e nélkül vitte véghez a kabinet a kormányablakok rendszerének kialakítását. Jelenleg ott tartunk, hogy a bürokráciára költött állami pénzek folyamatosan nőnek, miközben a hatékonyság nem javul. A bevételi oldalon azt látjuk, hogy olyan adónemek vannak még mindig érvényben, illetve olyan adónemeket vezettek be, amelyek Európa más országaiban egzotikumnak számítanak. Gondolok itt az iparűzési adóra és a tranzakciós illetékre, és egyéb különadókra, amit átmeneti jelleggel foganatosítottak, és a gazdaság szereplői részben vagy egészében ráterhelték a lakosságra. A 27 százalékos áfakulcs sem segít a hazai gazdaságon, mivel ez olyan terhet jelent, aminek egyenes következménye az adóelkerülés. – A gazdaság versenyképességének a rákfenéje a korrupció. Mit tenne a hazai „szívességkereskedelem” felszámolásáért? – Nemzetközi korrupciókutató szervezetek óvatos becslése szerint éves szinten négyszázmilliárd forint közvetlen kárt okoz a korrupció Magyarországnak. A korrupció ugyanakkor nemcsak azért káros, mert ennyivel drágulnak a közbeszerzési pályázatok, ezáltal az állam működése, hanem kőkeményen kontraszelektálja a magyar vállalkozói társadalmat. Nincs tiszta piaci versenyhelyzet, emiatt nem a leghatékonyabban működő cégek jutnak megbízáshoz, hanem azok a vállalkozók, akik a kormánypolitikusokkal jó viszonyt ápolnak. Ez a rendszer nem támogatja az életképes vállalati kultúra kialakulását. Nehezen tudom Mészáros Lőrincről elképzelni, hogy cégeiben komoly összeget szánna kutatás-fejlesztésre, mivel nincs szüksége hatékonyságjavításra. – Mi a garancia arra, hogy a Jobbik kormányra kerülve nem keveredne korrupciós ügyekbe? – Arra nincs garancia, hogy kormányra kerülésünk esetén egy-egy ember nem csábul tévútra, arra tudunk garanciát adni, hogy ez rendszerszinten nem fog előfordulni. Ehhez érdemes megnézni politikusaink életútját. A legtöbben mi akkor léptünk be a Jobbikba, amikor még fel sem merült, hogy kormányképes alternatíva lehet. A Fidesz viszont teljesen más. A Fidelitason belül szocializálódott fiatalok nagyon egyformák, és alapvetően a zsákmány reményében csatlakoznak ahhoz a közösséghez. Jelentős részükön azt látni, hogy Habony Árpád, Rogán Antal vagy Lázár János szeretne lenni, ehhez pedig a pökhendiség, arrogancia és hataloméhség már meg is van.

Érdemes a választóknak tanulmányozni a görög populista Ciprasz ígéretözöneit és a jelenlegi valóságot, amikor kormányra került és a korábbi szájkaraté helyett valódi pofonokat kapott...

Volner János a nevenincs diplomájával,a korábbi üzleti disznóságaival tényleg egy hiteles magyar...

Színház az egész Jobbik,és benne Volner János a nagy matatematikus. Kutyából nem lesz szalonna!!