Svédország mindenkit befogad – kivéve, ha árva magyar sérült vagy!

„A lépés fájdalmas, de szükséges volt. Fontosabb dolgokra  kell a pénz. Svédországba 100-150 ezer bevándorló érkezik évente a világ minden tájáról Chilétől Eritreáig, Boszniától Vietnamig. Az ő nyelvtanulásukra havi 7 ezer koronát (238 ezer forintot) kell biztosítani. Hozzá kell járulni lakhatásukhoz (akár a lakbér felével), és ha nem találnak munkát, akkor »praktik« munkához (közfoglalkoztatáshoz) kell segíteni őket, hogy összejöjjön a havi minimum 15-16 ezer koronás jövedelem (510-544 ezer forint). Ha pedig gyermeket is vállalnak, mondjuk hármat, további 16 ezer koronát is folyósítani kell – olvassuk a Napi Gazdaság ljungby-i riportjában. A másfél millió bevándorlónak közel harmada munkanélküli, az ő ellátásuk szintén jelentős összegeket emészt fel.

Nem érdemes tehát vitába szállni a svéd kormány verdiktjével: Fruzsina élete végéig szükséges ellátása valóban túl nagy terhet rótt volna az ország szociális ellátórendszerére. Gyakran egy toleráns társadalomnak is fájdalmas lépéseket kell tennie. Nem hatotta meg őket az sem, hogy a magyar Külügyminisztérium felajánlotta: átutalja Svédországnak azt az összeget, amit a magyar ellátórendszer fordítana Fruzsina ellátására.

Illetve fordítani fog: a lány csütörtökön hazaérkezett, és Tordason, az Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthonában fog élni, ezer kilométerre egyetlen családtagjától, aki gondoskodna róla. A svédek hátradőlhetnek.”