Ha tudni akarjuk, hol élünk, annak a Kocsis Máténak a véleményére kéne hagyatkoznunk, aki rendeletben tiltatta meg a kukázást, de a szatyrok lepakolását is.
„Misetics Bálint II. János Pál pápa téri lakos (és szociális aktivista) épp fordítva látja és írja: »Szemben Kocsis Mátéval én a téren lakom, és az az alapélményem, hogy amióta ott vannak a menekültek, hihetetlen nyugalom uralkodik.« Kiegészítenénk ezt más beszámolókkal, amelyek szerint késő esténként valóban hallani onnan furcsa hangokat: rengeteg menekültgyerek játszik ott. Jó hangok ezek. Ha van ott szenny, az a mi szégyenünk. A folyton cserélődő több száz ember, aki a Keleti pályaudvar közelében e téren tölt egy-egy estét, nem kapott eddig Budapesttől semmit, akár csak egy plusz mobil vécét sem.
Ha tudni akarjuk, hol élünk, annak a Kocsis Máténak a véleményére kéne hagyatkoznunk, aki rendeletben tiltatta meg a kukázást, de a szatyrok lepakolását is. Ő küldte rá a hatóságot a hajléktalanokra, rongyosokra. A rendőrök akkor azt mondták a hajléktalanoknak, menjenek inkább a szomszéd kerületbe. A migránsoknak ez pár országot jelent, de mennek is. Az Alkotmánybíróság később eltörölte Kocsis Máté rendelkezését, akinek mi sem hihetünk.”