A kitömött kínai bika

„A túlfűtött börzéken júniusban engedtek a szelepek, a fő mutatók pár nap alatt 30 százalékot veszítettek értékükből a parketten végigsöprő pánikszerű eladási hullámban. Peking azonban újra közbelépett, hatalmas mennyiségű összegeket pumpált a részvénypiacokba, szigorodott a szabályozás, megtiltották az új kibocsátásokat, és részvényvásárlásra szólították fel a cégeket és az állami intézményeket. Kezdetben úgy tűnt, hogy a bika nyerésre áll, ám a medve váratlanul heves támadásba lendült. A piac ugyanis nem így működik, az árfolyamokat a spekulációk, a makroadatok, a vállalati eredmények, a hírek, a gazdasági és befektetői környezet és sok minden más mellett a profitéhség hajtja. A kínai börzék sajátossága ugyanakkor, hogy a befektetők zömét a lakosság adja, akik azonban semmit nem tudnak kiolvasni a különböző tőzsdei mutatókból, elemzői prognózisokból. De hittek a kormány propagandájának, a kezdetben látványos gazdasági növekedésnek, és megtakarításaikat, sőt sok esetben még kölcsönkért pénzeket is részvényekbe fektettek. Csak idő kérdése volt, hogy a profi befektetők mikor döntenek úgy, hogy pénzük megduplázása után kiveszik a nyereséget, a gazdaság lassulásával ez be is következett. A pánikot ugyanakkor nem tudja kezelni a lakosság, ráadásul a folyamat gerjeszti önmagát: ahol központi beavatkozásra van szükség, ott forró lehet a talaj. Minél több intézkedést hoz Peking, annál inkább szűkül a befektetői mozgástér, a szabályozást viszont nem tűri a piac, sokan menekülőre fogják. Ideiglenesen rá lehet bírni intézményeket, cégeket, hogy tovább vásárolják a részvényeket, a folyamat azonban nem tartható fenn a végtelenségig, hiszen a mesterséges árfolyamok ellenére a részvények valós értéke egyre csökken.

Hiábavaló volt tehát az elmúlt hetek alatt 800 millió dollárral kitömni a bikát, a túlsúlyossá vált állatot ugyanis már könnyűszerrel legyőzi a medve, ha egyszer egyedül marad majd vele a szorítóban.”