Cáfolja a vádakat a Médiatanács működése

„A médiatörvénnyel szemben az egyik visszatérő politikai vád, hogy a Médiatanács túl széles hatósági jogkörrel rendelkezik, magas bírságok kiszabására ad lehetőséget, ezen keresztül pedig a médiapiac befolyásolására nyílik lehetősége. A törvényi rendelkezések azonban pontosan meghatározzák a Médiatanács feladatait, illetve az egyes hatósági eljárások rendjét is rögzítik, így a média feletti felügyelet átlátható módon zajlik. Az egyes döntésekkel szemben adott a független bírósági jogorvoslat lehetősége, így a vitarendezés demokratikus módja biztosított. A médiatörvény szabályozza a kiszabható pénzbírságok maximumát, ezzel is kiszámítható környezetet teremtve. E pénzbeli büntetési tételek hazai viszonylatban sem tekinthetők magasnak, hiszen a legnagyobb médiaszolgáltatók esetében legfeljebb 200 millió forintos pénzbírság kiszabására van lehetőség.

Az eddigi hatósági gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy a Médiatanács hatósági döntéseivel csak mérsékelten avatkozik be a médiapiac életébe, így nem érheti az a vád, hogy munkája nyomán bármilyen módon is sérülne a média szabadsága Magyarországon. A médiatörvény által előírt értékelési szempontokat figyelembe véve csak kis összegű pénzbírságok kiszabására találhatunk példákat. Tavaly a legmagasabb egyösszegű büntetést az RTL Klub kapta az Éjjel-nappal Budapest című műsorának nem megfelelő korhatár-besorolása miatt. A hatóság hat epizód kapcsán állapította meg a jogsértést, amiért összesen 36 millió forint pénzbírságot rótt ki a legnagyobb kereskedelmi csatornára, vagyis epizódonként összesen 6 millió forintot. (A műsorhoz kapcsolódó előzetesek miatt további 3,375 millió forint büntetést is kapott a csatorna.)
A Médiatanács a közbeszédben elsősorban a rádiós frekvenciagazdálkodási feladataival kapcsolatban jelenik meg. Egyes feltevések szerint politikai szempontok szerint történik az állami tulajdonú frekvenciák pályáztatása, ugyanakkor ezek az állítások nem állják meg a helyüket. A médiatörvény minden részletre kiterjedően szabályozza a frekvenciapályáztatás elemeit, így az eljárásokat átlátható módon, bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül folytathatják le. A törvény garantálja a bírósági felülvizsgálat lehetőségét is, az érintetteknek módjukban áll jogorvoslattal élni. Ezek olyan garanciális elemek, amelyek önmagukban kizárják, hogy politikai szempontok alapján döntsenek. (…)

A fentiek után joggal merül fel a kérdés: mi alapján állítja a Freedom House, hogy rosszabb Magyarországon a sajtószabadság helyzete, mint más európai országokban? Ezt nem tudhatjuk, a nemzetközi szervezet ugyanis nem csatolta a jelentéséhez az országértékelő kérdőív Magyarországra vonatkozó részét. Ami elérhető, az egy tévedésekkel és pontatlanságokkal tarkított rövid összefoglaló a magyar média elmúlt öt évéről. Egy példa a tévedésekre: a Freedom House szakértői szerint a Médiatanács hatósági eljárást indíthat a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetében, pedig a hatályos jogszabályok szerint nem indíthat. Egy ilyen, szakmai­ságot nélkülöző jelentés pedig nem teremti meg annak lehetőségét, hogy az érintettek kifejthessék véleményüket és megoldásokat keressenek az esetleges felvetésekre, hiszen a sikeres együttműködés alapja csak a párbeszéd és konstruktív vita lehet.”