Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A baloldal szokásos öngyilkos taktikája, ahogy kiszámíthatóan beugrik minden habonyi csapdába. Hiszen ők műveltek, európaiak és szolidárisak.
„Ebből az elsőre még visszatérek. A második, a baloldal szokásos öngyilkos taktikája, ahogy kiszámíthatóan beugrik minden habonyi csapdába. Hiszen ők műveltek, európaiak és szolidárisak. Nekik őszintén az a véleményük, hogy minden szerencsétlenen segíteni kell, függetlenül attól, hogy ez mennyire ösztönöz további százezreket a felkerekedésre. És emellett őszinték is, tehát ezt ki is kell mondaniuk, véleménnyé kell tenniük. Így aztán szinte felkínálják a témát a Fidesznek: nyomassák a kampányt folyamatosan, még három évig, plakátokon, »társadalmi célú« hirdetésekben, újságban, mindenütt. Minden fideszes közleményben lesz egy mondat a "Magyarországot fenyegető migrációs veszély«-ről, szóljon az egy közbeszerzés zárttá nyilvánításának indoklásáról vagy később bármiről. Ezt akarjuk hallgatni három évig? Ráadásul ha ez megy, tényleg egyre több embert érhet el a pánik és válhat a »nullmegoldás« hívévé, amiről azért feltételezem, hogy ezek a pártok nem tekintik céljuknak.
Mit lehet tehát tenni? Venni kell egy nagy levegőt, és - tetszik, nem tetszik - célszerű a kormány egyes lépései mellé látványosan odaállni, és ezt kommunikálni, persze az így megszerzett médiafigyelmet arra használva, hogy finoman, nem erőszakosan rámutassanak a kampány gyűlöletkeltő jellegére és az esetleg bekövetkező, kapcsolódó korrupciós témákra. Esetleg a brüsszeli EP-frakció látványosan felhívja a figyelmet, hogy hazánk helyzete tényleg könnyen tarthatatlanná válhat. Felajánlani a segítséget a külügyi kommunikáció hiányosságai és egyéb amatőr hibák esetén esetén. Mindeközben éreztetve, hogy a dolgot nagy fontosságúnak és kezelendőnek tartja, amelyben még a kormánnyal együttműködés sem tabu. A lényeg, hogy a kormány kritikáját nem a teljes liberalizálás, hanem a megfontolt mérlegelés alapjáról lenne érdemes tenni, egyes kérdésekben vele egyetértve, mintegy nemzeti egységet javasolva, de a teljes tiltást és a kapcsolódó hangulatkeltő kampányt vitatva. Ez nem könnyű, szakítani kell az »Orbán mondja, tehát eleve rossz« automatizmussal.
Erre a lépésre leginkább az MSZP és az LMP, mint parlamenti frakcióval bíró, és talán a teljes liberalizáció felé nem annyira elkötelezett pártok lennének alkalmasak - mint láttuk, az előbbi esetében a saját bázis is megértőbb lehetne. Persze ez egyiküknek sem könnyű manőver: az MSZP eddig ilyesmit nem nagyon csinált, az LMP pedig mindenképp el akarja kerülni az »őfelsége ellenzéke« szerepet. Ugyanakkor ha a Fidesz ráül a témára, akkor egy ilyen manőver, ha jól megtervezik, könnyen megteremtheti a Fidesz kihívóját is, ami eddig nem igazán van meg (illetve a Jobbik lehet az, de a fideszes menekültügyi kommunikáció az ő taccsra tételéről is szól).”