„Az első fokon eljárt Kecskeméti Törvényszék a két rendőrt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó, illetve 20 évi fegyházbüntetésre ítélte. Ezt a – jogilag helyes - ítélétet változtatta meg Hegedűs István tanácsa, mondván: a vádlottak rendszeresen verték a gyanúsítottakat, de még soha nem halt meg senki. Most sem megölni akarták Bara Józsefet. Ezért amit elkövettek az »csupán« halált okozó testi sértés. A megváltoztatott minősítés miatt 12, illetve 10 évre kellett enyhíteni a büntetéseket.
Igaz, valóban nem az ölés volt a céljuk. De a büntetőjog ennél kicsit szofisztikáltabb. Jogászkodjunk egy kicsit! A Btk. kétféle szándékot különböztet meg: egyrészről az egyenes, másrészről az úgynevezett eshetőleges szándékot. Egyenes szándéka valóban nem volt a rendőröknek, tényleg nem akarták megölni Bara Józsefet. Az eshetőleges szándék viszont azt jelenti, hogy valakit úgy bántalmaznak, hogy abba akár bele is halhat, és ebbe a lehetőségbe az elkövetők belenyugszanak. Azaz közömbösek, nem törődnek azzal, hogy tettüknek halálos következménye is lehet. És itt pontosan ez történt.
Mindemellett e – szerintem - hibás döntés orvoslására nincs is jogi lehetőség. Létezik ugyan az úgynevezett felülvizsgálati eljárás, de ebben az esetben az sem segít. Azzal ugyanis csak akkor lehet élni, ha »a bűncselekmény törvénysértő minősítése… miatt törvénysértő büntetést szabtak ki«. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés büntetési tétele 10 évtől életfogytiglanig terjed. Hiába téves tehát a minősítés, a büntetés nem törvénysértő, mert ugyanennyit helyes minősítés mellett is ki lehetett volna szabni. Az persze más kérdés, hogy aligha van olyan bíró, aki a brutális rendőrökkel szemben, minősített emberölés miatt a törvényi minimumban határozta volna meg a büntetést.”