Figyelmeztetett a szenátor: titokzatos drónok repkednek New Jersey felett
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
Ami most van, az vélemény- és ízlésterrorizmus, amit egy szűk, fanatikus és szélsőséges kisebbség akar ráerőltetni a normális, egyébként toleráns és befogadó többségre.
„Ma Amerikában és a világ nagy részén senkit nem üldöznek szexuális hovatartozása miatt. Ahol igen, ott ez ellen fel kell lépni, de kétlem, hogy pl. a Kongói »Demokratikus« Köztársaságban sokan fészbukoznak meg twittereznek. Ha pedig azt szeretnétek, hogy két férfi vagy nő békében leélhesse egymás mellett az életét, és ezt az állam hivatalosan el is ismerhesse, jelzem, hogy ennek is megvan a módja: bejegyzett élettársi kapcsolatnak hívják, többek között Magyarországon is működik. Ahol meg nem, ott érdemes küzdeni érte, hajrá, tegyetek érte!
Amit nem lehet csinálni, az a szexuális deformációk ráerőltetése a heteroszexuális többségű társadalomra, amely addig a pontig toleráns veled, amíg a szőrös seggedet nem tolod az arcába egy kamion tetejéről. Vagy nem növesztesz nő (?) létedre szakállat, és ünnepelteted magad Európa dívájaként. Mert a tolerancia itt csúcsosodik ki.
A házasság soha nem lesz a saját nemükhöz vonzódó férfiak, nők, transzneműek és az LMBTQRSJHZXPY-tagok joga, mert az egy férfi és egy nő szabad akaratból történő szeretetközösségének vallási szokások szerinti intézményesülése, egy szentség, melynek célja és értelme a gyermekek. Ez ennyire baromira egyszerű, ettől függetlenül lehet szeretni egymást minden létező felállásban, nincs ezzel semmi gond, de ennek semmi köze ahhoz a keresztény gyökerű kultúrához, amelynek örökösei vagyunk. Persze erre lehet azt mondani, hogy ennek az egész világnak nem sok köze van már se a kereszténységhez, se az elmúlt kétezer év kultúrájához, de akkor legalább ünnepelni hadd ne legyen kötelező!
Mert ami most van, az vélemény- és ízlésterrorizmus, amit egy szűk, fanatikus és szélsőséges kisebbség akar ráerőltetni a normális, egyébként toleráns és befogadó többségre. És aki ebbe a kórusba megfelelési kényszerből, néhány lájkért, vagy a szupranacionalista propaganda fejsimogatásáért heteroként maga is beáll szivárványozni, az házibulit tévesztett.
De ugyanígy fordítva ülnek a lovon azok, akik piros, fehér, zöld és árpádsávos zászlókkal akarnak csattanós választ adni. A nemi identitásnak ugyanis semmi köze ahhoz, hogy valaki mennyire magyar vagy nemzeti érzelmű. Buta és veszélyes dolog is ezt a kettőt ellentétbe állítani egymással, mintha az ember döntési helyzetben lenne a kettő között.”