A választás nagy nyertese így az ország lakosságának mintegy húsz százalékát kitevő, tizenötmilliós lélekszámú kurd kisebbség.
„A választás nagy nyertese így az ország lakosságának mintegy húsz százalékát kitevő, tizenötmilliós lélekszámú kurd kisebbség, akiknek először sikerült egy parlamenti párt szintjén is képviselni érdekeiket a török törvényhozásban. A Demokrata Néppárt (HDP), felülmúlva szinte az összes várakozást, a szavazatok 13 százalékának megszerzésével átlépte a világ legmagasabb, 10 százalékos bejutási küszöbét. Sikerét az tette lehetővé, hogy a kurdok képviseletén túl az ország összes kisebbségének, illetve elnyomott csoportjának védelmezőjeként tüntette fel magát a párt, fontos kampánytémává emelte például a török nők sanyarú helyzetét. A parlamentbe bejutott másik két párt közül az államalapító Kemal Musztafa Atatürk pártjának, a szociáldemokrata Köztársasági Néppártnak (CHP) nem sikerült jelentős mértékben profitálnia az AKP veszteségéből, hasonlóan a 2011-es választásokhoz a szavazatok 25 százalékát szerezte meg. Ezzel szemben a jobboldali Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) kétmillió új szavazót (16 százalék) szerzett az előző törvényhozási választásokhoz képest.
Az Európai Unió külügyi tisztségviselői üdvözölték az eredményt és a török demokrácia nagy eredményeként igyekeznek beállítani a Nagy Török Nemzetgyűlésben kialakult patthelyzetet, hiszen az AKP mindhárom kihívója kizárta a koalícióalkotást a korrupcióval, és tekintélyuralmi rendszer kiépítésére való törekvéssel vádolt eddigi kormányzó erővel. Az AKP-ra nehéz hetek várnak, hiszen igyekezni fognak meggyőzni valamelyik, vagy akár több ellenzéki szerepre készülő pártot, hogy alakítsanak közösen kormányt. Egy ilyen megállapodás azonban könnyen a kisebbik pártnak állított csapdává válhat, hiszen az elveit feladó politikai erőt a következő választásokon a szavazók keményen megbüntethetik. Márpedig jelenleg egy előrehozott választás igencsak valószínű, akár már idén ősszel sor kerülhet erre, hiszen a parlamentbe bejutott pártok szinte semmilyen fajsúlyos politikai kérdésben nem tudnak közös nevezőt találni, különösen a kurd kérdésben nem.”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
