„A Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) a bűncselekmények kezdetétől tagadta, hogy kapcsolatban állt volna Csontos Istvánnal. A nyomozás idején öthetente tanácskozó terrorellenes koordinációs bizottság ülésein a KBH képviselőjétől egyetlen érdemi információt sem kapott a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Az NNI Csontos elfogását követően többször megkereste a KBH-t, hogy megtudják, kapcsolatban álltak-e férfival, ám a válasz mindig nemleges volt. Csontos egy ideig a rendőrségen titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem beszélt, majd taktikát váltott, és részletekbe menően ismertette titkosszolgálati műveleteit. Kiderült, olyannyira kapcsolatban állt a KBH-val, hogy tartótisztje is volt. Miután Csontos kipakolt, a rendőrség újabb levelet küldött a KBH-nak, ám a válasz minden szava hazugságnak bizonyult. A katonai titkosszolgálat az NNI mellett az ügyészséget is becsapta. (A KBH-sok néhány hét múlva a saját, okirat-hamisítás miatt kezdődő perükben talán elmondják, hogy miért vezették félre a nyomozást.)
Az pedig már tényleg csak hab a tortán, hogy a polgári elhárítás, az akkori Nemeztbiztonsági Hivatal (NBH) éppen akkor állította le az ügy főszereplői, a Kiss testvérek – Árpád és István – titkos megfigyelését, amikor azok nagy tűzerejű fegyverek beszerzésére készültek.
Összegzésként egyértelműen kijelenthető, az NBH-nak és a KBH-nak is lényegesen több információja volt az elkövetőkről, mint amennyit átadtak a rendőrségnek. Máig nem tudni, hogy miért döntöttek a hallgatás mellett. Rejtély, miért tagadta le a KBH, hogy Csontos az ő ügynökük. Talán soha nem derül ki, hogy a titkosszolgálatok miért hazudtak a rendőrségnek, mint ahogy az sem, hogy Gyurcsány Ferenc 2011. április 5-én miért jelent meg a bíróság tanácstermében, amikor Csontos István vallomása következett volna. A férfi akkor váratlanul bejelentette: még a kérdésekre sem hajlandó válaszolni.”