A kereszt botránya

„A világsajtóban Ploërmel mégsem kulturális öröksége, hanem a rennes-i közigazgatási bíróság minapi ítélete miatt került az érdeklődés középpontjába, ami arra kötelezte a kisvárost, hogy fél éven belül bontsa el II. János Pál pápa köztéri szobrát.

A sajtóban megjelent hírek szerint a bíróság azzal indokolta döntését, hogy az alkotás elhelyezésénél és méreteinél fogva feltűnő, ezért ellentétes a francia köztársaság világi jellegét előíró alkotmánnyal, valamint az egyház és az állam kettéválasztásáról rendelkező 1905. évi törvénnyel. (...)

II. János Pál pápa élete során több ízben is felkereste Franciaországot, emlékműve mindössze 8 méter magas a bretagne-i kisvárosban: a pápa imára kulcsolt kézzel áll egy boltív alatt. A 2006-ban felállított szobor talapzatán pápai jelmondata – Teljesen a tied – olvasható, a boltív tetején kereszt magaslik. Utóbbi, a kereszt zavarta leginkább a bíróság alkotmányos érzékenységét. Korábban ugyanis más kifogása volt: Ploërmel önkormányzatára 2010-ben már jelentős összegű bírságot szabott ki, mert a szobor talapzatának elkészültét közpénzből támogatta. Egyébként két évvel korábban, 2008-ban anarchisták vécépapírral tekerték be a pápa szobrát.

A mostani hír abszurditását fokozza, hogy egy vallásellenes, provokátor társaság közleményében győzelemként ünnepelte a rennes-i bíróság döntését. Ploërmel jobboldali polgármestere, Patrick Le Diffon mindenesetre ígéretet tett arra, mindent elkövet azért, hogy a szobor a helyén maradhasson. Természetesen a józanság, a tolerancia, annak belátása, hogy a vallás nemcsak személyes hitvallás, de a történelmi és kulturális identitás része is, amelynek tagadása vagy korlátozása végzetes tévedés, nem függ politikai nézetektől.

Párizs egykori szocialista polgármestere, a melegségét nyíltan vállaló Bertrand Delanoé is mindent megtett azért 2006-ban, hogy a Notre-Dame-székesegyház előtti teret II. János Pál pápáról nevezzék el – akkor mintegy kétszázan tüntettek a tér átnevezése ellen. Az óvszerekkel teleaggatott feszületekkel tüntetők a pápa bűnéül róttak fel 25 millió AIDS-halottat, figyelmen kívül hagyva – vagy inkább elhallgatva – II. János Pál legfőbb álláspontját, amely szerint az egyház ajánlásokat tesz, de nem kényszerít senkit semmire.”