Hálásak vagyunk Pannonhalmának!

„A pannonhalmi botrány margójára: Édesanyámék a sokatok által pedofilnak és buzinak titulált papokra bíztak, hozzátenném, én választottam, a saját akaratomból voltam ott. Soha életemben nem molesztáltak Pannonhalmán, nem bántottak, bár iszonyatosan nehéz 4 év volt. Viszont ha nincs ez a hely, valószínűleg nem tartok ott az életben, ahol most vagyok. Hálás vagyok a helynek, a tanáraimnak, mindenkinek, aki segített abban, hogy azzá váljak, aki vagyok.

Gyönyörű barátnőm van, doktor betűk a nevem előtt, jól fizető állásom, és életreszóló barátságaim. Olyan dolgokat tapasztalhattam, amiket azok, akik máshova jártak, sosem. Megismertem önmagamat, és elindulhattam a felnőtté válás útján. Ha nehéz volt, bátorítást kaptam, és igazi lelkivezetőm is volt, akivel (ha alkalom híjján elég ritkán is ugyan) a mai napig bensőséges és baráti kapcsolatot ápolok. Olyan emberekkel találkozhattam személyesen, akiket a legtöbben csak a médiából ismertek-ismerünk, mégis mindnyájan felnézünk rájuk, mert maradandó és konstruktív dolgokkal vitték előre a tudományt és a világot, és tették jobb hellyé azt. Olyan emberek tanítottak, akik mind szakmai tudásukban, mind emberségükben felettünk állnak.

Nem állítom, hogy nem történhetett olyasmi, amiről cikkeznek, sőt, úgy gondolom, a »nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja« közhely erre az esetre is érvényes. Viszont kérdem én: korrekt dolog-e egy helyet, egy intézményt, egy egyházat, egy világot megítélni egyetlen rossz cselekedet (vagy akár több rossz cselekedet) alapján? Vajon nincsenek-e pedofilok bárhol máshol is? Pannonhalma a világ részét képezi, és emberek alkotják az ottani közeget is. Gyarló és akár gonosz emberek is odarülhetnek, ahogyan amúgy bárhova máshova is a világban.

Korrekt dolog ítéletet mondani egy közösségről, amit sokszáz-sokezer ember alkot, egyetlen ember gonoszsága vagy hibája (hibái) alapján? Kérdezem a hőbörgőket: Tudjátok ti, mennyi értelmiségi és a társadalom számára az átlagnál jóval értékesebb embert sikerült kinevelnie annak a helynek? Tudjátok ti, hogy mi az, amit az a hely adott a világnak?

Soha nem a közösség, az egyház vagy a politikai párt az elítélendő, hanem az ember(ek), pontosabban annak(azoknak) a gonosz cselekedetei. Sok társammal egyetemben azt mondhatom: minket senki nem bántott, senki nem molesztált, és bár sérelmek nyilván mindnyájunkat értek mind a tanárok, mind a papok, mind egymás irányából, azt hiszem abban mindannyian egyetértünk, akik ott voltunk, hogy nem lennénk azok az emberek Pannonhalma nélkül, akik lettünk. És minden nehézség ellenére azt hiszem a többség nevében kijelenthetem: HÁLÁSAK VAGYUNK PANNONHALMÁNAK.”