Amire érzékenyek a progresszívek − és amire nem

„A progresszívek szeretik a vallásellenes művészetet − egészen addig, amíg az keresztényellenes. A baloldal álláspontja ellentmondásos a provokatív művészettel kapcsolatban − jelenti ki Jonah Goldberg a National Review magazinban megjelent írásában. (...)

1986-ban a Nemzeti Művészeti Alapítvány 20 ezer dollárt fizetett Andreas Serrano »Piss Christ« (»Pisi Krisztus«) című képéért. Serrano belevizelt egy üvegbe, beleejtette Jézus keresztre feszített ikonját és kattintott egy képet, ezzel jó néhány ember érzéseit megsértve. 1989-ben, a Corcoran Gallery of Art (Corcoran Művészeti Galéria) beleegyezett, hogy otthont ad egy Robert Mapplethorpe-kiállításnak. Mapplethorpe munkái merészek voltak, különösen azokban az időkben. Kötelező szerxrabszolga jelenetek, vizeletivás és ehhez hasonló dolgok jellemezték munkásságát. Sok konzervatív bepöccent ezen. Azt kérdezték: »Mi a francért fizetünk ezért?!«. Ez egy ésszerű kérdés − állapítja meg Jonah Goldberg. (...)

Goldberg szerint fontos megjegyezni, hogy az ehhez hasonló alkotásokat kritizálók egyike sem mondta azt, hogy ezeket be kellene tiltani. Azt mondták, hogy nem lenne szabad nyilvánosan kiállítani az ő pénzükön. És mégis, az adófizetők pénzéből történő támogatással szembeni ellenállást majdhogynem egyetemlegesen az amerikai alkotmány első kiegészítése elleni erőszakként és egyértelmű cenzúraként értékelték. Még egy érdekes apróság: a keresztények nem próbálták megölni ezeket a művészeket. És a keresztény szervezetek sem buzdították erre tagjaikat.”