Olofsson Placid, a lelki szakmunkás

2015. május 05. 10:16

A szovjetek mindenkinél jobban gyűlölték a papokat, igyekeztek a rabtársaikat feltüzelni a „csuhások” ellen, sok esetben sikerrel.

2015. május 05. 10:16
Szabó Ákos
Látószög blog

„Innen került a Szovjetunió egyik kényszermunkatáborába a Brjanszk közelében lévő hatalmas erdőségbe, ahol fakitermelésen dolgozott több száz társával együtt. Letartóztatása után nem sokkal döbbent rá arra, hogy a Jóisten fontos szerepet adott neki: tartania kell a társaiban a lelket, bíztatnia kell őket, egyben lelki támasznak, vagy ahogy ő maga mondta lelki szakmunkásnak kell lennie ebben a borzalmas helyzetben. A túlélés szabályait négy pontban foglalták össze rabtársaival együtt, melyek közül a legfontosabb az volt, hogy nem szabad panaszkodnia az embernek, hiszen ezzel semmi sem oldódik meg, nem garantálja a túlélést, és ami a legfontosabb, nem kerülnek közelebb a hazajutáshoz.


Placid atya nagyon sok embernek segített túllendülni a nehézségeken, a kilátástalanság miatti depresszión, illetve azon a tényen, hogy a halál minden nap aratott köztük. A 876-os nép ellensége, ahogy szólították Placid atyát a gulagon a mindennapok »örömeire« próbálta felhívni a különböző helyekről összeszedett rabtársai figyelmét. Ezek között emelte ki azt, amikor a reggeli létszámellenőrzésnél – ami akár két órán át is tarthatott – nem verte le az őr a fejéről a sapkát, így nem kellett a mínusz 35 fokos hidegben fedetlen fővel állnia, vagy, amikor egy egész darab zöldséget talált a levesében.

Legnagyobb próbatételét is a szovjet táborban kellett átélnie: nem volt hajlandó hitét megtagadni, ugyanis festőüzemi munkásként nem vállalta egy egyházgyalázó plakát elkészítését. Túlélte ezt a megpróbáltatást, megerősítette a hitében, és könnyebben tudta magát túltenni a reménytelenség, a hideg, a vicsorgó őrkutyák, és a féktelenül vallásellenes pribékek jelentette mindennapokon.

Olofsson atya papként nézett szembe a kommunizmus borzalmaival, ami számára sokkal több megpróbáltatást jelentett, mint a civilek számára. A szovjetek mindenkinél jobban gyűlölték a papokat, igyekeztek a rabtársaikat feltüzelni a »csuhások« ellen, sok esetben sikerrel. A vamzereket cserébe olyan előnyökhöz juttatták, mint egy új sapka, vagy egy nagyobb adag étel, ami ott, a földi pokolban valóságos kincsnek számított.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sulammit
2015. május 25. 22:49
Pontosan!
Sulammit
2015. május 25. 22:49
Nekem ami neked az első, nekem Békés Gellért atya volt. Olyan rossz azt mondani, hogy "volt". Nekem van. Amikor kérdésem volt, mert nem értettem valamit kitárta a karját, mintha meg akarna ölelni és azt mondta, mosolyogva, hogy: "Állok rendelkezésére!" Mindig hálás leszek ezért neki. És, ha nem volt biztos benne, hogy jól, kimerítően magyarázta el, akkor megkeresett, hogy biztos, hogy kielégítő volt a válasza? Több ilyen atya van akik az imáimban benne vannak. De főleg a szívemben, ők, már az Úrnál vannak és nagyon fáj a hiányuk.
Sulammit
2015. május 25. 22:48
Á, szóval te is ismered! :) Képzeld, amikor lelkigyakorlatot tartott nekünk, arra gondoltam, hogy biztos el fog kalandozni a történeteiben, de nem. És az időből sem futott ki sosem. A történetek pedig, magukért beszélnek. Én ilyesmire nem gondoltam, hogy méltó vagyok rá vagy nem, hanem azt mondtam neki, hogy barátságos arcot kérek, mert le akarom fényképezni. Ez Pannonhalmán volt. Sőt a Szent Imrében kiválasztottak, (és még sokakat), hogy kivihettem a virágot a gyémánt miséjén. Nagyon szeretem!
1000bocs
2015. május 25. 22:48
"A szovjetek mindenkinél jobban gyűlölték a papokat, igyekeztek a rabtársaikat feltüzelni a „csuhások” ellen, sok esetben sikerrel." így van ezzel TótaW is:) Invizítori hevülettel küzd a "csuhás pedofilok" árnyai ellen, miközben eszmetársai azon morfondíroznak, hogy "a pedofil is ember, de neki a legnehezebb". Télleg nehéz lehet józan ésszel liberális véleményvezérnek lenni, miközben a valóság minden sarkon szembejön.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!