Az izraeli miniszterelnök megköszönte Orbán Viktor meghívását
Orbán Viktor péntek reggel hívta meg Benjámin Netanjahut Magyarországra.
Ideje lenne észrevenni, hogy a közhangulat olyan mértékben ellenük fordult, ha nem térnek le az erőpolitizálás útjáról, el fogják veszíteni a következő választást. Interjú.
„Múlt héten a Hír TV Civil kaszinóban azt mondta: »Annak idején én nem voltam fideszes. A balliberális média előszeretettel állított be engem Fidesz közeli embernek a 2002-es színvallásom után, miközben én soha nem voltam Fidesz-közeli ember. Értékeket és elveket vallottam, ami nagyon sokszor egybeesett a Fidesz értékeivel és elveivel.« Ezt hogyan kell érteni?
Akkor, hogy világos legyen: én nem a Fidesz holdudvarába tartozó, a Fidesz döntéseivel minden esetben egyetértő, a Fidesz szekerét minden pillanatban toló ember voltam és vagyok. Ehelyett az éppen aktuális politikai tevékenységüket reálisan értékelő, és – amennyiben kiérdemlik – őket támogató, vagy – ha nem érdemlik ki – őket bíráló, önállóan gondolkodó ember voltam, vagyok és leszek. Az én értékítéletem szerint 2002-ben a Fidesz kiérdemelte a támogatásomat, s ezért döntöttem úgy, nem rejtem véka alá a gondolataimat, a pártszimpátiámat. Ha úgy tetszik, az arcomat adtam a polgári pártnak ott, a Kossuth téren. Persze, akkor még senki sem tudta, hogy kettészakadás előtt áll az ország, aminek ilyen beláthatatlan, gyűlölködő vége lesz. Tizenhárom éve nem bírunk napirendre térni afölött, hogy ki melyik pártra szavaz. (...)
Így utólag visszatekintve: 2002-ben megérte kiállni a polgári kormányzás mellett?
Az nem arról szólt, hogy megéri vagy nem éri meg. Ilyen döntéseknél az ember nem a saját érdekét nézi, hanem – nagy szavakat használok – az egész országét. Akkor úgy éreztem, hogy a szerepvállalásommal, az arcommal igaz, jó ügyet támogatok. Tudom, hogy volt az országnak egy nagyobb része, amely ezt nem így látta, de eszembe sem jutott őket ezért bántani, megbélyegezni. 2002-ben és most is a polgári kormánynak szurkolok, de ha nem teljesítik az ígéreteiket, akkor a legkeményebb ellenzékük leszek, és ha kell, nyilvánosan is bírálom a tetteiket. Számomra ez a demokrácia, nem pedig az, hogy ha bárki az ellenzéki vagy kormányoldalon másként gondolkodik, arra mindjárt rásütik: aljas hazaáruló.
A Civil kaszinóban azt is mondta, hogy »sok-sok böszmeség« történt az elmúlt hat évben. Mire gondolt?
Hogy csak néhányat említsek: az elszámoltatás hiánya, az alapjaiban helyes trafiktörvény végrehajtása, a vasárnapi boltbezárás, az internetadó, a kaszinótörvény, az útdíj. Nagyon sok jó ötlet is született az elmúlt években, de ahogy kommunikálták és akikkel végigvitték, azt már jó szívvel, józan ésszel nehéz volt támogatni. Ideje lenne észrevenni, hogy a közhangulat olyan mértékben ellenük fordult, ha nem térnek le az erőpolitizálás útjáról, el fogják veszíteni a következő választást. És akkor az országnak beláthatatlan következményekkel kell szembenéznie, mert rajtuk kívül szerintem ma nincs más kormányzásra alkalmas erő. A hangsúly a »szerintemen« van.”