„Nyilván, jönnek a választások, osztogassunk a közösből, az idő sürget, a preferenciák meg esnek. Az előzetes tervek szerint az olcsó – ingyenességről azért itt már nem mernek beszélni, szerencsére – buszozást csak a diákokra terjesztenék ki, a nyugdíjasokra már nem (ők járjanak vonattal, nem igaz?), azon buszjáratok esetében, amelyek vonatokra csatlakoznak. Azaz azokban a leszakadozó régiókban, ahol a vasúti közlekedést már felszámolták, és vonatot csak akkor látnak, ha egy-egy nosztalgiagőzös jár arra, már megint nem profitálhatnak a szociális kormány szociális csomagjából.
Nem is beszélve arról, hogy a kedvezmény átalányjellegű, azaz a valódi szociális rászorultságot nem veszi figyelembe, a miniszterelnök vagy egy oligarcha fia éppúgy jogosult lesz a kedvezményre, mint egy intézeti gyerek, vagy szociális segélyből tengődő félárva.”