Top 10: a magyar történelem legnagyobb beszólásai

2015. május 08. 08:46

Nem csoda. Tényleg hihetetlen, hogy volt egy magyar politikus, akivel végzett a lelkiismerete.

2015. május 08. 08:46
Csunderlik Péter
Nolblog

1. Teleki Pál: „Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.” (1941)

„Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat” – írta a Horthy-korszakban meghurcolt költőzseni, József Attila a maga nemzeti konzultációs válaszában, élete utolsó évében, 1937-ben, jól érezve bőre felszínére kivarrt idegzetével, hogy egyre biztosabban manőverezzük magunkat a pusztulásba. Noha a trianoni békeszerződés után annyi választási lehetőségünk se volt, mint egy versenyzőnek Rózsa György Zsákbamacskájában: csak 1920 után nem az ibiziai nyeremény, hanem az elfogadhatatlan határok revíziója volt a mindent felülíró cél, hiszen a „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország”-ot fújta minden kisiskolás, szüleik és nagyszüleik. A baj azonban, hogy a magyar revíziós törekvésekben szükségszerűen az a sorstárs Németország lett a legfőbb szövetséges, ahol 1933 után már Hitler dirigált. A két bécsi döntés – a Felvidék és Erdély egy részének „Hitler ajándékaként” történő visszacsatolása – után Magyarország végérvényesen a Harmadik Birodalom vonónyalábjainak vonzásába került. Miután körülöttünk már látványosan kezdtek eltünedezni országok, az amúgy ezer okból bírálható Teleki Pál azon politikusok közé tartozott, akik felismerték a veszélyt, ezért kitörési lehetőséget keresett: 1940. december 12-én „örök barátsági szerződést” kötöttünk Jugoszláviával, amely azonban nem sokkal tartott tovább, mint Britney Spears első házassága. Egy németellenes belgrádi puccsot követően Hitler Magyarország asszisztálását követelte a jugoszláv probléma végső megoldásához, és ezzel „mint nagy darab kő, esett ránk a valóság”. A cserkész Teleki Pál ekkor gondolta úgy, hogy immáron szart se ér az élet, 1941. április 3-án megírta búcsúlevelét Horthy Miklóshoz, majd a Sándor-palotában főbe lőtte magát: „Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok” – írta a magyar történelem legsúlyosabb soraiban. Máig tartja magát a hiedelem, jellemzően a Magyar-Japán Revizionista Társaság regionális rendezvényein és termékbemutatóin, hogy Telekit valójában meggyilkolták.  A Gestapo vagy a tudjukkik.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjkj945
2015. május 08. 14:29
5. Gyurcsány Ferenc: „Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.” (2006)
Péter Gábor Bátor Tábor
2015. május 08. 11:53
Az én beszólásom: A magyar makacs, konok, semmirekellő népség, önmagában nem fejlődőképes. Ezt a tohonya, buta, műveletlen, barbár népet mindig a jószándékú bevándorlók segítették, hogy ne süllyedjen el a posványban.
KannibálTatárÚr
2015. május 08. 10:33
A történész Délvidék visszacsatolásáról: "Magyarország 1941. április 11-én kezdte meg a Délvidék visszacsatolását, azt követően, hogy Németország április 6-án megtámadta Jugoszláviát, majd április 10-én Horvátország proklamálta önállóságát. Így az akkori magyar politikai elit és a mai történészek egy részének értelmezése szerint Magyarország nem szegte meg az 1940. december 12-én kötött örökbarátsági egyezményt, mivel a támadás azután történt, hogy az a Jugoszlávia, amellyel Magyarország az egyezményt kötötte, már megszűnt létezni." "A baj azonban, hogy a magyar revíziós törekvésekben szükségszerűen az a sorstárs Németország lett a legfőbb szövetséges, ahol 1933 után már Hitler dirigált. A két bécsi döntés – a Felvidék és Erdély egy részének „Hitler ajándékaként” történő visszacsatolása – után Magyarország végérvényesen a Harmadik Birodalom vonónyalábjainak vonzásába került." Hitler nagyszerű politikát folytatott, amivel kivívta ellenfelei, ellenségei elismerését is. Gazdaságilag felemelte Németországot, az 1. vh utáni igazságtalan döntéseket nagyrészt eliminálta. Hitler a hibákat Lengyelország megtámadásával kezdte és az ez utáni tevékenysége volt hibás. Erdély és Felvidék egy részének visszacsatolása nem "Hitler ajándéka", hanem a bécsi döntés következménye volt. Hitler Jugoszlávia legyőzése és felbomlása után Délvidéket ajándékozta Mo.-nak. A posztkommunista erők Jugoszlávia esetében Hitlert utánozták.
gwrf
2015. május 08. 10:25
a pofátlanság csúcsa, hogy "idézetként" beteszitek a teljes szöveget az utolsó mondata nélkül, ami az egész lényegi mondanivalója. Vagy idézzetek belőle egy kisebb részt, vagy tegyétek hozzá a lezáró mondatot, mert úgy van értelme. egyébként ez az utolsó mondat: "Nem csoda. Tényleg hihetetlen, hogy volt egy magyar politikus, akivel végzett a lelkiismerete."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!