Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
A román politikának az is a sajátossága, hogy aki ma már a jobboldalon forgatja a szerencse kerekét, tegnap még a balosoknál keverte a kártyát és a mérget szövetségesei számára.
„Olyan, amilyen ez a nyavalyás Markó–Kelemen-féle párt, de huszonöt éve csak tud valamit, hogy teljesen még nem hagyták faképnél a választói (csak azok fele), de még a román pártok is állandóan neki udvarolnak. De nem ám egyik, hanem mindkét politikai oldalról. Ha vannak ott oldalak egyáltalán. Mert a román politikának az is a sajátossága, hogy aki ma már a jobboldalon forgatja a szerencse kerekét, tegnap még a balosoknál keverte a kártyát és a mérget szövetségesei számára. De hát nem ez lenne a Balkán kapuja, ha nem így folynának a környékén a dolgok. (…)
Nézzünk most egy friss hírt a pénteken és szombaton tartott kolozsvári RMDSZ-kongresszus vonatkozásában. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tapsot aratott azzal a kijelentésével, hogy »Nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti, mert az erős erdélyi magyar képviselet letéteményese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.« Hozzátette, az RMDSZ-ben megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit, akit csak lehet.
Ez azt jelenti, hogy már Budapesten is elismerik, ha egyebet nem, hát az RMDSZ passzátszélfújó képességeit, vagy azt, hogy huszonöt éven át ilyen vagy olyan áron, de ott volt a román törvényhozásban, s a legtöbbször a hatalomban is. Sajnálatos, hogy közben az RMDSZ belső ellenzéke által anyaországi segítséggel létrehozott kisebb pártok viszont nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, s így Budapest mégis a pfujoló-tapsoló RMDSZ-nek nyújt segítő kezet. A skizofrénia és az opportunizmus diadala ez.”