Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Nem elég a műsor készítőit hibáztatni, a valóságshow műfaja maga lényegileg erkölcstelen.
„Egy valóságshow szereplői mindig csak eszközök, semmi többek. Egy médiavállalat eszközei egy médiatermék előállításában, akikről azt sem tudjuk, milyen jogokkal is rendelkeznek. A szerződéseiket nem ismerjük. Nem tudjuk, milyen szankciókkal jár, ha kiszállnak a show-ból. Nem tudjuk, pontosan min alapszik a szerkesztők hatalma, hogy szinte bármit megtehessenek (illetve elősegítsenek/eltűrjenek, hogy a társak megtegyenek) a show szereplőivel. Vajon szerződéses kötelezettségeken vagy pusztán a jutalom vonzásán? A szereplők lényegi alkotóelemei egy terméknek, de nem munkavállalók és nem is alvállalkozók. Emberi méltóságukat vesztett csavarok egy pénztermelő gépezetben, akiket – úgy tűnik – a műsorkészítők szinte bármennyire megalázó helyzetbe hozhatnak, emberi méltóságukat semmibe vehetik.
Lehet, hogy némelyikük később jól megél a médiaszerepléseiből, másoknak esetleg teljesen tönkre megy az életük. Ez a termék – hiszen egy szórakoztatóipari termékről beszélünk – szempontjából érdektelen, így a termék előállítóit sem érdekli.
Minthogy egy valóságshow lényege szerint tagadása bármely fajta morálnak, így nem csoda, hogy a készítőiknek nem tűnik föl már az sem, ha a showban büntetőjogilag szankcionált események történnek. Ez történt az Éden Hotelben. Ne fogyasszunk aljas módon előállított termékeket - se ruhát, se valóságshow-t.”